A würzburgi egyetem szakembereinek döntése alapján a kerti sarkantyúka lett a 2013-as esztendő gyógynövénye Németországban. A növény – latin nevén Tropaeolum majus L. – baktériumok, vírusok, gombák szaporodását gátló, valamint a vérkeringést serkentő hatásának köszönheti az elismerést. Nyersen fogyasszuk, különben elveszíti aromáját, értéktelenné válik.

A sarkantyúka Dél-Amerika északi részén, az Andokban őshonos. Hazája Perutól Kolumbiáig terjed, ahol a friss növényt sebek fertőtlenítésére és a sebgyógyulás elősegítésére alkalmazták. Az 1650-es évek közepétől termesztették, dísznövényként lett népszerű. Egyéb elnevezései: indiai zsázsa, szerzetes zsázsa, nikispor, sárog sarkantyú, pücülő, kapucinusvirág.

Hazánkban is közismert, elsősorban egynyári, kerti virágként. A parasztházak udvarán régen elterjedt a napot és vizet egyaránt kedvelő virág, amely szinte egész nyáron, üdén virított, gondozást alig igényelt. Láthattuk már szegélynövényként kertekben, parkokban, virágládába ültetve, cserépben nevelve. Élénkpirostól a narancs és a sárga szín valamennyi változatán át pompáznak 4-6 cm átmérőjű virágai. Ötszirmú, három alsó sziromlevele fodros, csészéi sziromszerűek, hátrahajló kb. 2-3 cm-es hátrahajló sarkantyúval. Virágai élénkek, messziről bevonzzák a tekintetet, enyhén illatosak. A levelek kissé húsosak és pajzs alakúak. Kúszónövény, levelei vagy virágkocsányai segítségével kapaszkodik.

Johannes Gottfried Mayer, a würzburgi egyetem botanikusa szerint Németországban ma még nem értékelik kellően a kerti sarkantyúkát, mint gyógynövényt. „Ezt a növényt szinte mindenki ismeri, hiszen csaknem minden kertben ott virít. Ezért sokan úgy gondolják, hogy valamilyen közönséges növénnyel van dolguk, pedig erről szó sincs” – véli Mayer.

Gyógyhatásait a nyers növény egésze adja. A leveleiben mustárolaj-glikozidok találhatók, ebből enzimatikus úton antibiotikus hatású, benzil-mustárolaj hasad le. Ez az anyag gátolja a baktériumok szaporodását és a gombák növekedését. Igen jelentős mennyiségben C- vitamint (100 g friss levél kb. 300 mg aszkorbinsavat), valamint flavonoidokat és karotinoidokat tartalmaz.

Felhasználása

Belsőleg: Antibiotikus, antibakteriális, gombaölő, vérképző és összehúzó hatású. Leginkább fertőtlenítőként és antibiotikumként használják. (Magja olyan antibiotikumot tartalmaz, amely a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzőszervet megtámadó baktériumokat), de teákba és borogatásokba is teszik. Hatásos 46 bakteriális törzs ellen, így többek között a Staphylococcus pyogenes, a Staphylococcus aurens, a Proteus vulgarus, a streptococcusok és szalmonellák ellen.

Krónikus hasmenés, bélgombásodás, gázosság, a lég- és húgyutak visszatérő fertőzései, makacs hüvelygombásodás mind-mind a sarkantyúka segítségét kérik – írja dr. Simoncsics Péter. Segít a légúti fertőzéseknél, mandulagyulladásnál, bronchitis esetében, de a náthánál is. Hatékonyságát fokozhatjuk tormával történő társítással, ebben az esetben az arcüreggyulladás, a hörghurut, a hólyaghurut kiváló ellenszere. Nyersen alkalmazzuk, a konyhatechnikai eljárások gyengítik, vagy teljesen tönkreteszik a benne lévő hatóanyagokat. Immunstimuláló hatása további kutatások tárgyát képezi. Salátaként, vagy 30 g nyers növényi nedvét alkalmazzuk minden 6-8 órában.

Külsőleg izomfájdalmak, zúzódások fájdalmának, tüneteinek enyhítésére borogatás formájában, kenőcsben használatos.

Egyéb felhasználási lehetőségei: A biokertek hasznos segítői, mert védőnövényként ültetve a levéltetvek, hangyák, csigák ellen hatékony védelmet biztosít. A gyümölcsfák tányérjába vetve távol tartja a vértetveket. A paradicsomot és a burgonyát megvédi a kártevőktől.

A növény föld feletti része étkezésre is felhasználható. Salátákhoz keverhetjük a pikánsan fűszeres ízű leveleket. A virágát sajtokkal és salátához téve is fogyasztják, íze az édes borséra, a retekére emlékeztet. Nyers termését (magját), illetve zsenge virágrügyeit ecetes-sós lében elkészítve kapribogyóhoz hasonlóan használhatjuk. Nyersen fogyasszuk, sütve-főzve, vagy szárítva aromáját elveszíti, értéktelenné válik.

Magjait biokrémekbe sajtolják. Kivonatát egyrészt erősítőszernek, másrészt afrodiziákumnak tartják, hajápolásra használják. Magfőzetével köhögést, meghűlést, húgyúti betegségeket gyógyítanak.

Figyelmeztetés! Gyomor- és bélfekélynél, vesebetegségnél és kisgyermekeknél ne alkalmazzuk.

Felhasznált irodalom:

Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó (Holló és Társa 2001)
Wolfgang Hansel: Melyik ez a gyógynövény (M-érték Kiadó Budapest 2009)
Prof. Dr. Nagy Géza: Gyógynövények ismertetése (Tanfolyami jegyzet 1995)
MTI 2012. 10. 29, http://en.wikipedia.org/wiki/Tropaeolum_majus

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta, természetgyógyász
Tanácsadás