A Karolinska Egyetem munkatársai nemrégiben megállapították, hogy a szülés módja nyomot hagyhat az újszülött őssejtjein. Bár egyelőre tisztázatlan, hogy ez csupán időszakos vagy hosszú távú hatása is van-e, ezzel együtt az új felfedezés talán arra is magyarázatot adhat, miért gyakoribbak bizonyos immunbetegségek a császármetszéssel születettek körében.

Amint azt Tomas Ekström, molekuláris sejtbiológia professzor elmondta, az a biológiai mechanizmus, amely fogékonnyá teszi a magzatot vagy az újszülöttet bizonyos betegségekre a későbbi élete során, nagyon összetett és egyaránt függ genetikai, illetve környezeti tényezőktől. A mostani vizsgálatban a szakemberek elsősorban arra fókuszáltak, hogy vajon a születés módja képes-e epigenetikus változásokat okozni a DNS-ben. A sejtmag DNS-ében akkor történnek epigenetikus változások, ha a környezeti tényezők anélkül befolyásolják a gének kódoltságát, hogy megváltoztatnák az aktuális genetikai kódot. Így azután a gének ki-bekapcsolhatóak és a környezet szükségleteit követve adaptálódnak a testfunkciókhoz.

Az már ismert tény, hogy a toxikus anyagok vagy az étrend epigenetikus változásokat okozhat, melyek egyes esetekben a következő generációra is tovább öröklődhetnek. A mostani kutatás során – melyet az American Journal of Obstetrics and Gynecology című lapban tettek közzé – a szakemberek köldökzsinórvérből származó őssejtekben vizsgálták az epigenetikus változásokat. Összesen 43 újszülöttől vettek mintát, akik közül 18 született császármetszéssel, közülük pedig 12 DNS-ét elemezték ki, hat természetes módon születettét és hat császármetszéssel születettét.

Az eredmények azt mutatták, hogy közel 350 DNS-területen voltak specifikus epigenetikus különbségek a két csoport között, többek között olyan génekben is, melyek az anyagcsere és az immunvédelem irányításában játszanak szerepet. Amint azt Mikael Norman gyermekgyógyász kifejtette, a hüvelyi szülés során a magzat igen nagy szintű stressznek van kitéve, amely hozzájárul ahhoz, hogy az újszülött felkészüljön a méhen kívüli világra.

Tervezett császármetszéssel születettek esetében a magzat védekező rendszere nem indul be hasonló módon, ami indokolhatja a két csoport közti különbséget. Az új kutatásnak köszönhetően a szakemberek abban bíznak, hogy többet megértenek arról, miként befolyásolja a császármetszés az immunrendszer működését, az azonban továbbra is nyitott kérdés marad, vajon a különbségek hosszú távon is megmaradnak-e, és valóban befolyással vannak-e a jövőbeni betegségek kialakulására.