Megesik, hogy csonttörés vagy éppen sztrók miatt képtelenek vagyunk használni az izmainkat hosszabb-rövidebb ideig, és a használat hiánya megérződik: az izmok meggyengülnek. Az Ohio Egyetem kutatói azt tanácsolják, hogy ilyen esetben képzeletben mozgassuk az izmainkat, mert mentálisan megállítható az izomerő elvesztése, a képzeletbeli torna is erősít.

Nem éppen új az elképzelés, hogy az „agyunkkal tornázzunk”: a profi sportolók gyakran használják a technikájuk javítására. A kutatás bizonyítja, hogy a képzelet képes megállítani az izmaink erejének elvesztését, ha hosszabb ideig nem használjuk aktívan azokat. Ez pedig nagy segítség az idegrendszeri rehabilitációt igénylő pácienseknek.

Annak ellenére, hogy az orvosok tudatában vannak, hogy az agykéreg koordinálja és kontrollálja az izommozgásokat, mindmáig vitatott volt az agykéreg és az izomerő kapcsolata. „Ki akartuk deríteni az idegrendszer és az izmok fiziológiai kapcsolatát, hogy jobban érthető legyen az szerepe az izmok elgyengülésében” – magyarázza Brian Clark professzor, az Ohio Egyetem Neurológiai Intézetének igazgatója. Azt állítja, hogy az izmok az idegrendszer bábjai – az agy „rántja meg a drótot”, ami az izmokat mozgatja.

A kutatáshoz egy csoport egészséges személynek négy hétre begipszelték a csuklóját, hogy izomgyengeséget idézzenek elő, egy másik, hasonló csoportnak úgyszintén mozdulatlanná tették a csuklóját, de ők a hét öt napján képzeletben erős izomtornát végeztek. (A csoportok tagjain a begipszelés után közvetlenül, majd egy hét múlva újra mérték a csukló hajlítóképességét.)

Az eredmény azt mutatta, hogy a mozgás elképzelése késleltette az izomerő elvesztését. A kutatásból arra lehet következtetni, hogy a képzeletbeli gyakorlatokkal értékes eszközt kapunk az izomerő gyengülésének megelőzéséhez vagy lassításához, amikor valamilyen egészségügyi probléma korlátozza a mozgást.

A legfontosabb mégis – a közvetlen klinikai alkalmazás mellett – az, hogy jobban megértjük az agynak az izmokat szabályozó rendszerét. Ezzel az információval megváltozhat az öregkori izomgyengeségről vallott felfogásunk.