A hosszabb és egészséges élet nem elérhetetlen. Egészségünk és vitalitásunk részben génjeinktől függ, és attól, hogyan élt anyánk a terhesség alatt. Természetesen életünk számos tényezője – például a testedzés, étrend és testsúly – is hatással van arra, hogy tudunk-e hosszú és egészséges életet élni. A magány pedig az idősek „rejtett gyilkosa”.

Egészségünket már a születésünk előtti időszak, édesanyánk életstílus-választása is befolyásolja. Tanulmányok kimutatták, hogy ha egy várandós kismama erősen stresszes időszakot él át, az hatással van a babára is, aki későbbi élete során kevésbé lesz stressztűrő. Ha valaki sokat iszik a terhesség alatt, a magzatnál is megjelennek az alkoholizmus tünetei – ez hosszú távon tanulási és fizikai problémákhoz vezethet. A dohányzás is hatással van a magzat fejlődésére. Kutatások szerint a kismama étrendje – a még meg nem született baba DNS-ének megváltoztatásával – növelheti gyermeknél az elhízás kockázatát. A boldog gyermekkor hozzásegíthet a magas életkorhoz, míg a boldogtalan gyermekkort megélők között felnőtt korban nagyobb a szívbetegségek kockázata.

Egészséges csontozat

Gyermekkorunkban a csontjaink erősek, ha eltörnek, általában gyorsan összeforrnak. Ahogy öregszünk, ez a folyamat lelassul, és ízületeink gyengékké és törékennyé válhatnak. Harmincas éveink közepétől a csontsűrűség csökken, ez az öregedés velejárója. Az életmódbeli tényezők, például a kalciumban gazdag diéta és a testedzés gyakran képesek egészségesen tartani a csontokat, és csökkenteni a törés kockázatát. A D-vitaminszint növelése érdekében jelentős szerepe van a napfénynek is.

Társadalmi aktivitás megőrzése

Mindnyájan tudjuk, hogy a barátok fontosak a boldog élethez, de a közelmúlt kutatásai azt is megállapították, hogy a barátság a hosszabb élethez is hozzásegíthet bennünket. A magányról szóló tanulmányok azt találták, hogy idős embereknél a társadalmi elszigeteltség nagyobb halálozási aránnyal társul, és a magány az öregek „rejtett gyilkosa”.

Kerüljük a műételeket

Bizonyos ételek és italok kerülése segíthet az életkor növelésében. Ha túl sok nagy kalóriatartalmú, cukorban vagy zsírban gazdag ételt eszünk, az súlygyarapodáshoz, hízáshoz vezethet. Az okinawai halászok körében, ahol igen nagy a száz éven felüliek aránya, a legjelentősebb tradíció a „hara hachi bu”, ami annyit jelent, hogy csak addig egyél, amíg 80%-ban tele nem vagy. Egy átlagos napon körülbelül 1200 kalóriát fogyasztanak, ami 20%-kal kevesebb, mint amennyit például a legtöbb brit eszik.

Vannak zsírok, melyeket különösen rossznak tartunk. A hidrogénezett növényi olajokból készült transz-zsírokat megtaláljuk a margarinban, kekszekben, süteményekben és a gyorséttermek ételeiben. Ezek a zsírok növelhetik a „rossz” koleszterin szintjét, jelentősen növelve az ateroszklerózis kockázatát, ami az artériák elzárásával szívbetegségekhez és sztrókhoz vezethet.

Minden a DNS-től függ?

Bár mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy hosszú és egészséges életet élhessünk, a történet egy szerencsefaktort is tartalmaz – amely a DNS-ünktől függ. Sok, az öregedéssel foglalkozó kutatás a telomerek szerepére fókuszál. A telomer a kromoszómák végén található szakasz, melyet időnként a cipőfűzők végéhez hasonlítanak. Szerepe a kromoszóma végének védelme, és a genetikai információvesztés megakadályozása. A telomerek minden sejtosztódással rövidülnek. Végül olyan rövidek lesznek, hogy már nem tudják védeni a sejteket, ami a sejtek elpusztulásához, azaz öregedéshez vezet. Kutatások kimutatták, hogy a hosszabb telomerek hosszabb átlagos élettartammal párosulnak, míg a rövidebbekhez betegségek, például szívbaj és demencia kapcsolódik. A hosszabb telomerek a következő generációnak is átörökíthetők.

(Angolból fordította: H. Orsi)