A Nap nyugodt időszakaiban születő emberek mintegy öt évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint azok, akik akkor születnek, mikor a Nap működése energikusabb – állítja egy rendhagyó norvég kutatás. A szakértők szerint a naptevékenység nagyobb mennyiségű ibolyántúli sugárzást juttat a Földre, amely a folsav leépítése révén növeli a csecsemőhalandóságot.

E két tényező mindegyike kulcsfontosságú a terhesség alatt lezajló gyors sejtosztódáshoz és -növekedéshez. A különös következtetést akkor vonták le a norvég kutatók, amikor összevetették az 1676 és 1878 között élt norvég emberek demográfiai adatait a naptevékenység megfigyeléseivel. Azoknak a várható élettartama, akik az erős napkitörések által fémjelzett szoláris maximum időszakában születtek, átlagosan 5,2 évvel rövidebb volt, mint azoké, akik a szoláris minimum időszakában születtek.

A születéskor tapasztalt naptevékenység csökkentette a felnőttkori túlélés valószínűségét, ezáltal megnyirbálta az átlagos élettartamot – összegezték a Proceedings of the Royal Society szaklapban megjelent tanulmány szerzői. Az eredményekből az is látható, hogy a lányokra erőteljesebb hatást fejt ki a naptevékenység, mint a fiúkra.

A naptevékenység ciklikus, 11 évenként éri el aktivitási csúcsát (szoláris maximum), majd újra lankadni kezd. A Föld jelenleg a 24. szoláris ciklusában van, és bár elméletileg szoláris maximum időszakában kellene lennünk, a Nap az utóbbi idők legnyugodtabb időszakát éli.

A szoláris maximumokat a napfoltok, napkitörések és a korona tömegkilökődéseinek fokozódása jellemzi, ami megzavarhatja a rádiós kommunikációt és az elektromos rendszereket a Földön, károsíthatja a műholdakat, és gátolhatja a navigációs berendezések működését. A naptevékenység az ultraibolya sugárzás szintjével is összefügg, ez pedig az új kutatás készítői szerint egy olyan környezeti stressz-tényező, amely valószínűleg a sejtek és a DNS károsítása révén hatást gyakorol a túlélésre és a termékenységre. Az elemzésből az derült ki, hogy a várható élettartamon kívül a szoláris maximum időszakában való születés a termékenységet is jelentős mértékben csökkentette a szegényebb társadalmi osztályokba tartozó nők esetében. A tehetősebb nők és a férfiak esetében azonban nem mutatták ki ezt az összefüggést. A kutatók szerint ennek egyik lehetséges magyarázata az ultraibolya sugárzás által kiváltott folsav-degradáció lehet. A folsav születés előtti hiánya összefüggésbe hozható a betegségek és a halálozás magasabb kockázatával. Az viszont a szakértők szerint nem világos, vajon ugyanez igaz-e a modern kor emberére is.