A kozmetikumhirdetések 23 százaléka úgy hazugság ahogy van, egyéb esetekben lényeges információkat hallgatnak el a cégek, vagy éppen szubjektív, ellenőrizhetetlen véleményt osztanak meg. A végeredmény elkeserítő: csupán a hirdetések 14 százaléka állít igazat ellenőrizhető módon. A tudományos körítések többsége nem más, mint egyszerűen átverés.

A kutatás során a következő kategóriákat használták a szakemberek: „egyértelmű hazugság”, „bizonyos tények elhallgatása”, „elfogadható”. Szomorú, de igaz: csupán a hirdetések 14 százaléke volt az utóbbi kategóriába sorolható, míg a reklámok csaknem a negyede egyértelmű hazugság. A szakemberek a szépségápolással és sminkeléssel foglalkozó hirdetések mögötti valóságos tartalmakat vizsgálták meg, összesen 289 egész oldalas hirdetés esetében, 2013 áprilisában.

Léteznek bizonyos visszatérő elemek: „a bőrgyógyászok szövetségébek ajánlásával”, „klinikailag bizonyított a hatása”, „már az első használat után megfigyelhető a különbség”, „12 órán át véd”, „a bőr azonnal puhább tapintású lesz” – ezek az állítások szinte minden esetben hazugságnak bizonyultak. Sokszor ellenőrizhetetlen és szubjektív kijelentésekkel reklámozzák a termékeket: a hirdetésekben nyilatkozó “szakemberek”, celebek és hétköznapi emberek gyakran olyasmit állítanak, aminek az igazáról maguk sem győződtek meg, nem ritkán egyszerű statisztikáról van szó.

A Journal of Global Fashion Marketing: Bridging Fashion and Marketing című lapban publikált kutatás szerint a hirdetések 23 százaléka úgy hazugság ahogy van, egyéb esetekben lényeges információkat hallgatnak el a cégek, vagy éppen szubjektív, ellenőrizhetetlen véleményt oszanak meg. A végeredmény elkeserítő: csupán a hirdetések 14 százaléka állít ellenőrizhető módon igazat.