Azoknak a sztrókon túljutott betegeknek, akik naponta két órán át zenét hallgattak, jobb lett a verbális memóriájuk, javult a figyelmük és a hangulatuk, szemben azokkal, akik hangoskönyvet hallgattak vagy éppen semmit sem. A zene a beszédkészség visszanyeréséhez is hozzájárult az agyi katasztrófa után – derítették ki a Helsinki Egyetem kutatói.

Dél-koreai kutatók is végeztek egy ehhez kapcsolódó kutatást, amelynek az lett az eredménye, hogy a sztrókos betegek beszédproblémái egy hónapos zeneterápia után javultak.

A muzsika az epilepsziás betegek kezelésére is alkalmas. Az epilepszia olyan agyi rendellenesség, ami görcsöket idéz elő. Egy, ez év augusztusában megjelent tanulmányból kitűnt, hogy az epilepsziás betegek agya másként reagál a zenére, mint az ilyen rendellenességben nem szenvedőké.

Az Ohio Állami Egyetem kutatói megállapították, hogy ennek az az oka, hogy az epilepsziás emberek agya fokozottabban szinkronizál a muzsikával. Ez meglepő eredmény, fűzték hozzá. Az epilepsziában szenvedők a roham előtt „szinkronizálnak”. A kutatás szerint azonban az epilepsziás betegek anélkül szinkronizáltak a zenével, hogy rohamuk lett volna – magyarázta Christine Charyton kutatásvezető.

Ez a felfedezés az epilepszia kezelésének új típusú stratégiájához vezethet. Az epilepsziában szenvedő emberek relaxálásra, pihenésre használhatják a zenét, ugyanis a rohamokat a stressz váltja ki. Sok páciens beszámolt róla, hogy a zenehallgatástól relaxáltnak érezte magát.