Vajon mi lehet az oka annak, hogy vannak, akik soha nem csalják meg a párjukat? A férfiak és a nők pedig egyaránt hajlamosak a hűtlenségre, csakhogy létezik egy ösztönös, tudattalan mechanizmus, amely úgy működik, hogy a boldog párkapcsolatban élők a többi – amúgy vonzó – embert kevésbé vonzónak látják, ezért nem jelent számukra akkora kihívást a hűség.

Ezt a jelenséget a kutatók egyfajta érzéki csalódásként azonosítják, amelynek során ösztönösen „lepontozzuk” a többi embert, ha jól érezzük magunkat a kapcsolatban. Ez a reakció a férfiakra és a nőkre egyaránt jellemző, és célja, hogy megvédjen minket a kísértésektől.

A Personality and Social Psychology Bulletin című szaklapban publikált kutatás 54 heteroszexuális felnőttnek mutatott két sornyi férfi és női arcot. Minden sor 11 képből állt egy eredeti képet, és 10 szerkesztett változatát a képnek, amely vonzóbbnak vagy kevésbé vonzónak mutatta az arcot. Amikor a leginkább tetsző arcot kellett kiválasztani, a résztvevők a legvonzóbbá tett arcokat választották nagy számban.

Amikor a nagyon vonzó, képzeletbeli személyről azt állították, hogy foglalt, majd a résztvevőket magukat is megkérdezték, hogy kapcsolatban vannak-e és elégedettek-e azzal. Ezután megmutatták a vonzónak tartott személy képének 10 különböző változatát, és arra kérték őket, válasszák ki ezek közül az eredeti fotót. Itt már mindenki a kevésbé vonzó verziókat választotta.

Amikor az ember kísértéssel találkozik, az egyik legkézenfekvőbb módja a leküzdésének, ha a kísértést úgy értékeli, hogy nem is igazán veszélyes. Az elkötelezett emberek tehát kevésbé vonzónak látják a másik, idegen embert, mint amilyen az valójában, és mint ahogy mások – pl. az egyedülállók – értékelik őt. Ezek a folyamatok természetesen tudat alatt zajlanak – mondja a kutatást vezető Shana Cole.