Sok szülő aggódik, hogyan előzze meg a gyermeki agressziót. Ne engedje például a számítógépes játékok közelébe? Hiszen a különböző játékok akár számítógépen, telefonon, tableten, vagy X-Boxon sokszor véresek, és noha játékból, de gyilkosságok tucatjait kell végrehajtani velük a virtuális térben. Egyáltalán ne vegyen olyan játékokat, mint a puska és a kard?

Van, aki úgy véli, még fakardot és vízipisztolyt sem kap a gyermek, mert a lövöldözés és a harc nem játék, és legalábbis rossz irányba visz. Attól tartva, hogy a csemete eldurvul tőle, próbálja megelőzni, hogy ilyesmit játsszon. Nos, hol van az arany középút, és melyek azok a tényezők, amelyektől agresszívvé válik a gyerek?

Fogalmazzunk általánosságban, hogy „gyerek” és nem „kisfiú”, hiszen a lányoknál is gyakran előfordul, hogy puskával, vagy katonákkal játszanak. Még olyan lányoknál is jelen lehet ez a tendencia, akik egyébként lányosak, és nagyon szeretnek babázni. Erről a kérdésről tehát a lányos és fiús szülőknek is érdemes gondolkodniuk.

Tény, hogy a nagyon agresszív, véres számítógépes és virtuális játékok nem tesznek jót a gyerekeknek. A képernyő előtt töltött idő így is túl sok a mai fiatalok életében, nem előnyös, ha emellett még ilyen jellegű játékokkal szórakoznak. Főleg azért, mert a kiváló képfelbontás nagyon valóságos hatást kelt, és a passzív játék erősen hat a tudatalattira. Fontos tényező az is, hogy az ilyen játékok során a gyermek kész helyzet elé van állítva, azaz meghatározott feladatok elvégzésére irányítják a játék során, a szabad döntés és a fantázia pedig csekély mértékben játszik szerepet. E játékok többsége olyan, hogy gyakorlással lehessen előrébb jutni és jobb eredményeket elérni, így még többet és többet kell játszani velük.

Ezzel szemben teljesen más kategóriát jelent a játékfegyver. Ezeket használva ugyanis a gyermek a saját fantáziájára támaszkodik, a lehetőségei nem korlátozottak, és ami nagyon fontos, mozog is a játék során. Ha nemcsak egyedül, hanem családtagokkal, barátokkal játszik, még a szociális kapcsolatai is fejlődnek, nem úgy, mint a virtuális játékok esetén. (Amit hiába lehet többen játszani egyszerre, személyesen vagy online, az közel sem ugyanaz.) Ezektől nemigen érdemes eltiltani a gyerekeket, hiszen a játék fegyverek híján maga is megoldást talál: kardozik bottal, vagy lövöldözik maga által kreált papírpuskával, kézzel. Még előnyére is válhat, ha megtanul „szépen” játszani ezekkel a játékokkal.

A gyermek, a fiatal agresszív vagy békés személyiségét nem elsősorban ezek a játékok határozzák meg, hanem a családi környezet. Nem nehéz pszichológiai feladvány, hogy azok a gyermekek válnak leginkább agresszívvé, akik maguk is agressziót tapasztalnak a családban, és ezt a mintát másolják. Már a kisebb testvérrel, gyerekekkel szemben felfedezhető, hogy végre ők akarnak a felsőbb szerepbe kerülni, és így lemásolják a negatív szülői mintát – legyen szó akár fizikai vagy verbális agresszióról. A másik jellemző ok a korai agresszió esetén az elhanyagoltság és a figyelem hiánya, valamint a fölérendelő, gyermekközpontú, kényeztető nevelési attitűd.