Azok az emberek, akik legalább heti három és fél órát töltenek olvasással, 23 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg 12 éven belül, szemben az olvasást hanyagolókkal. Megállapították, hogy az olvasás növeli az agysejtek közötti kapcsolatokat, ezzel csökkenti az idegrendszeri degenerációs folyamatokat, amelyek megrövidíthetik az életet.

A Yale Egyetem Közegészségtani Intézetének kutatása alapján az olvasás melletti öt érv:

Az olvasás hatékonyan csökkenti a stresszt

A stresszről a tudósok azt tartják, hogy körülbelül 60 százalékkal járul hozzá mindegyik emberi megbetegedéshez, 50 százalékkal növeli a sztrók kockázatát és 40 százalékkal a szívbetegségét. A mindennapi életből lehetetlen teljesen száműzni a stresszt, de vannak olyan tevékenységek, amelyek csökkenteni tudják. Az olvasás az egyik ilyen stratégia.

Egy 2009-es kutatás szerint (University of Sussex) az olvasás 68 százalékkal tudja csökkenteni a stressz szintjét, ami több, mint amennyivel a zene vagy egy séta megnyugtat bennünket.

Dr. David Lewis neuropszichológus úgy találta, hogy azoknak, akik akár csak 6 percre elmerülnek az olvasásban – legyen az újság vagy könyv –, lassul a szívverésük és csökken az izomfeszültségük. Nem lényeges, mit olvas az illető, megszabadul a hétköznapi gondoktól és bosszúságoktól, és a szerző képzeletvilágában jár. Ez több, mint egyszerű szórakozás, aktív részvétel, mert a nyomtatott betűk az olvasó kreativitását keltik életre, és az illető megváltozott tudatállapotba kerül.

Az olvasás lassítja a kognitív hanyatlást

Ahogy öregszünk, lassabban működik az agyunk, és amit valaha könnyűnek találtunk: felidézni egy nevet, egy házszámot, gondot okoz. Az olvasás megelőzheti a kognitív hanyatlást.

Egy 2013-as kutatás (Rush University, Chicago) ezt bizonyította. Háromszáz idős emberrel (89 év átlagéletkor) memória- és tanulási teszteket és egy kérdőívet töltettek ki: milyen mentális tevékenységet végeztek gyerekkorukban, felnőttkorukban, illetve öregkorukban.

Haláluk után az agyukat felboncolva kiderült, hogy az olvasással, írással és más, mentálisan stimuláló tevékenységgel foglalkozó emberek agyában kevesebb volt a demenciára – elbutulásra – utaló jel: sérülés, plakk.

Az olvasás javítja az alvást

Most, amikor az okostelefon lett a hálótársunk, és még villanyoltás előtt egy pillantást vetünk a Facebookra, amivel egy kutatás szerint az alvásunk minőségét rontjuk, ez nagy szó. A Social Science & Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint, ha elalvás előtt használjuk az okostelefonunkat, rövidebb lesz az alvásidőnk és rosszabb az alvásunk minősége.

Ez a hatás a telefonból kisugárzó fénnyel van összefüggésben, ami csökkenti a melatonintermelést azt agyban. Egy könyv olvasása megkönnyíti az elalvást – az átmenetet az ébrenlét és az álmosság között.

Az olvasás fejleszti a társas képességeinket

Bár sok ember arra használja a könyvet, hogy megszökjön a valódi világból, a kutatások mégis azt mutatják, hogy ez nem akadálya a társas képességek fejlesztésének.

Egy 2013-as kutatás például úgy találta, hogy az ember, aki regényeket olvas, jobban bele tudja élni magát más emberek lelkivilágába, jobban megérti, hogy másoknak más hiedelmei, vágyai és gondolatai lehetnek. A regényeket olvasó ember magasabb pontszámot ér el az empátiateszten.

Keith Oatley (University of Toronto, Kanada) azt állítja, hogy a regény lehetőséget ad arra, hogy a benne szereplő figurák iránti empátia a realitás világában is empátiát váltson ki más emberek iránt. Az emberi lény legfontosabb jellemzője a társas lét – jegyzi meg Oatley. Emberivé az tesz bennünket, hogy társas kapcsolatokat létesítünk másokkal: vannak barátaink, szerelmünk, gyermekeink. A regény, a fikció felfokozza ezeket az érzéseket, megérteti velünk társas tapasztalatainkat.