Az Egyesült Államok lakosainak nagy része nem kedveli a mesterségesen illatosított helyiségeket, a felnőttek harmadánál egyenesen fejfájást, szédülést, légzési nehézségeket okoznak az illatosított szappanok, gyertyák, légfrissítők. Nem ritka az orrdugulás, tüsszögés, kiütések, asztma, vagy éppen a koncentrálással vagy gondolkodással összefüggő problémák.

A kutatást vezető Anne Steinemann, az ausztráliai Melbourne Egyetem professzora munkatársaival több mint 1100 amerikai felnőttet interjúvolt meg, és azt találta, hogy több mint húsz százalékuk szinte azonnal elhagyja a tárgyalótermet, ha légfrissítőt vagy bármilyen más mesterséges illatosítót érez a helyiségben.

Amint arról a professzor beszámolt, a vizsgált alanyok által tapasztalt egészségügyi hatások fele kifejezetten ártalmas volt, ami azért is aggasztó, mert a népesség több mint 99 százaléka napi szinten ki van téve ezeknek az illatanyagoknak.

A felmérésből kiderült, hogy az emberek közel 35 százaléka tapasztalt magán valamilyen tünetet az illatosítók hatására, többek között migrént, orrdugulást, tüsszögést, kiütéseket, asztmát, vagy éppen a koncentrálással vagy gondolkodással összefüggő problémákat. 20 százaléknál akkor jelentkeztek a gondok, ha légfrissítővel vagy dezodorral kerültek kapcsolatba, 24 százaléknál az is problémát okozott, ha valaki máson érzeték meg a mesterséges illatot, 12 százalék pedig már az illatosított öblítőnek vagy mosószernek a szagától is szenvedett.

A legsúlyosabb probléma annál a 15 százaléknál mutatkozott, akik a mesterséges illatanyagok miatt már a munkájukban is akadályoztatva érezték magukat, de összességében a megkérdezettek több mint fele inkább választott volna illatmentes munkahelyet, orvosi rendelőt, szállodát vagy repülőteret, ha megtehette volna.

Steinemann megjegyezte, hogy noha az emberek többsége nem kedveli a mesterséges illatokat, a trend továbbra is az, hogy a legtöbb teret ilyen módon próbálják vonzóbbá tenni. A szakember szerint törvénymódosításra lenne szükség annak érdekében, hogy ezeknek az allergén és nem mellesleg környezetkárosító illatanyagoknak a használatát jelentős mértékben visszaszorítsák a hétköznapokban. A tájékoztatást is szélesebb körűvé kellene tenni, a megkérdezettek közel kétharmada ugyanis azt nyilatkozta, hogy nem használt volna ilyen termékeket, ha tisztában lett volna azok káros hatásaival.

A vizsgálat további részleteiről az Air Quality, Atmosphere & Health című lapban olvashatnak az érdeklődők.

Ha szeretne még olvasni az illatokról, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:

Pézsma – a parfümök királya