Egyre többször lehet hallani, hogy a nagyipari hús- és tojástermelés mind kevésbé fenntartható iparággá nőtte ki magát, és komoly vitákat vált ki, hogy mivel lehet helyettesíteni ezeket a fehérjeforrásokat, hogyan lehet megelőzni az élelmiszerválságot. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Föld növekvő népességét egyre kevésbé lehet fenntartható módon táplálni.

Állati jó alternatívák

Felmerül a kérdés, hogy akkor hogyan tovább? Az egyik lehetséges alternatíva a fogyasztás jelentős csökkentése a fejlett országokban. Ha mindenki csak hetente 1 nappal vagy alkalommal kevesebbet fogyasztana húst, már azzal is jelentősen csökkenne a környezeti terhelés. A közép és a felső réteg a világon szinte mindenhol, de főleg a fejlett országokban jóval több húst és állati eredetű fehérjét fogyaszt, mint amennyi az Egészségügyi Világszervezet (WHO, World Health Organization) ajánlása szerint szükséges lenne.

Ez nagyjából 0,8-1g testtömeg kilogrammonként, intenzív edzés mellett a duplája, közepesen aktív életmód mellett 1,2-1,4g/ttkg is elég lehet. Ebbe azonban a növényi források is beletartoznak. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is kidolgozott egy új ajánlást Okostányér néven. Ennek a fedezésére azonban fenntarthatóbb és környezetkímélőbb alternatívák is megfelelőek lehetnek.

A Húsatlasz az alternatívákat és azok előnyeit is felsorolja

• a kisebb léptékű állattartás akár még előnyös is lehet környezeti szempontból
• csökkenti a társadalmi különbségeket és az elszegényedést
• kisebb termetű haszonállatok háztáji tartása kevesebb környezeti teherrel jár és egészségesebb. Kevesebb mellékes ipari feldolgozás és járulékos ipar szükséges hozzá, kevesebb antibiotikum és mérgező permetszer és kérdéses vagy bizonyítottan káros mellékhatásokkal járó adalék
• a háztáji nevelés etikusabb, és a haszonállatok élete is jobb, fenntarthatóbb, kevesebb közvetlen és áttételes környezeti teherrel jár
• ugyanígy a tej- és tojástermelés is fenntarthatóbb kisebb volumenben
• keressük a fenntartható, etikus halászatból származó halakat – hasonlóan az etikus erdőgazdálkodáshoz, külön MSC (Marine Stewardship Council) jelölést kapott.

Növényi alternatívák

Aki nem szeretne sok húst, tojást és tejet fogyasztani, vagy egyáltalán nem akar ezekkel élni, növényi forrásokból is fedezheti a naponta szükséges fehérjét. A legtöbb növényi táplálék is tartalmaz fehérjét, sőt, esszenciális aminosavakat (a fehérjék aminosavakból állnak össze, és vannak olyan aminosavak, amelyeket be kell vinni, mert másképpen nem jutunk hozzá más módon, nem tudja az élő szervezet maga előállítani) is tartalmaznak.

A legjobb növényi fehérjeforrások és összetett tápanyagforrások a hüvelyesek: bab, borsó, csicseriborsó, lencsék, a gabonák: rizs, árpa, zab, köles, hajdina.

Nem ajánlott azonban nagy mennyiségben, főleg gyerekek számára a szója fogyasztása. Előállításához nagy mennyiségű növényvédő szükséges, és a nem fermentált (erjesztett) szójatermékek hormonális hatású anyagokat is tartalmaznak (ösztrogén hatású anyag).

Ezen kívül a legtöbb zöldség és gyümölcs is tartalmaz valamilyen mennyiségben fehérjét, hiszen minden, a Földön létező élőlény életének az alapja. A legtöbb, nem agyonpermetezett és növényvédőktől, genetikai módosítástól mentes növényi táplálékból is nyerhetünk energiát. A zöld leveles zöldségekből és tengeri növényekből további hasznos tápanyagokat is nyerhetünk, mint a jód, vas és vitaminok.

A tengeri növényekben (algák, hínárok) is vannak hasznos tápanyagok. Főként a keleti konyhákban felkapott táplálékforrások.

Babusáné Gazdik Ágnes
Öko-Piac-Tér.net

Ha szívesen olvasna még a fenntarthatóságról, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Nem önsanyargatás, csak észszerű egyszerűség