A kukorica: egészséges élvezet

A kukoricának állandó helye van táplálkozásunkban: sok háztartásban például kukoricapehely fogyasztásával kezdődik a nap. Ez a gabonaféle ehető főzve vagy sütve köretként, puliszkaként a rizs helyett, vagy pattogatott kukorica formájában. A többi gabonafélével szemben az az előnye, hogy nem tartalmaz glutént, és így a lisztérzékenyek is fogyaszthatják. De csak ezért egészséges a kukorica?

Pozitív üzenettel lehet meggyőzni a fiatalokat, nem pedig rémisztgetéssel

Azok az egészségügyi kampányok, amelyek a veszélyeket és kockázatokat helyezik előtérbe, kevésbé sikeresek a magukat legyőzhetetlennek érző fiatalok körében – derül ki egy friss kutatásból, amely új megvilágításba helyezi a biztonságos szexről és a dohányzásról szóló társadalmi célú hirdetéseket.

Az őszi finomságok jótékony hatásai

Alma, barack, szőlő, szilva, dió, sütőtök – csak néhány az őszi finomságok közül, amelyek amellett, hogy nagyon finomak, nagyon egészségesek is. Ilyesmit enni sokszor nagy fejtörést okoz, de nem ősszel! Ez az évszak tele van olyan finomságokkal, amelyek hihetetlenül egészségesek a szervezet számára. Nézzük meg, milyen jótékony hatásai vannak az ősz ajándékainak!

A stroke megváltoztathatja a személyiségünket

Egy 49 éves brazíliai férfival meglepő eset történt. Stroke-ot kapott, amit sikeresen túlélt, ám felépülése után személyiségváltozáson esett át, és onnantól kezdve „patológiás jószívűségben” szenvedett, számára teljesen ismeretlen emberekkel jótékonykodott, az utcán kóborló gyerekeknek cukrot és üdítőt vásárolt, nem törődve azzal sem, hogy eközben saját anyagi helyzete egyre romlott.

Miért igyunk desztillált vizet?

Fogalmunk sem lehet arról, milyen varázslatos volt a Duna élővilága a 150 évvel ezelőtti iparosodás előtt. A legnagyobb Duna-expedíció kutatóhajóján most vizsgálják a civilizált világunk szennyezőanyagait a folyó vizében. De lehetne ezt a Tisza, a Maros, a Rába stb. vagy a Balaton és más tavak vizeiben is vizsgálni, mert mindenütt megtalálhatók ma már a gyógyszermaradványos ürülékszennyezések, a földekre kiszórt rovar- és gyomirtók, valamint egyéb kemikáliák, az ipari üzemek olaj- és nehézfém szennyezései.

A nyelvtanulás megváltoztatja az agy fejlődését

Az, hogy a gyerekek mennyi idősen kezdenek el idegen nyelvet tanulni, befolyásolja a majdani felnőttkori agyszerkezetüket – derül ki egy friss kutatásból, amelyet a Montreáli Neurológiai Intézet, a McGill Egyetem és az Oxford Egyetem szakértői közösen végeztek. A téma azért kiemelt jelentőségű, mert az emberek többsége élete során legalább egy idegen nyelvet elsajátít valamilyen szinten. Sokan akár professzionálisan, főleg abban az esetben, ha az agyfejlődés korai szakaszától kezdve, az anyanyelvvel párhuzamosan ismerték meg azt.

A gyerekeknek szóló reklámok az ingyen játékokra helyezik a hangsúlyt

A gyerekeket megcélzó gyorséttermi reklámok inkább az ajándékokat és a filmes meglepetéseket hangsúlyozzák és nem az ételt, szemben a felnőtteknek szóló marketinggel – olvasható a PLOS ONE című nyílt hozzáférésű tudományos szaklap augusztus 28-ai számában. James Sargent és kollegái különböző gyorséttermek reklámjait hasonlították össze.

Tartós kapcsolatban bizalmat szavaz az agy

Csalódás után megmaradhat a bizalom? A válasz a kapcsolat hosszában rejlik a Stanford Egyetem kutatói szerint. Eredményeik alapján ugyanis a kapcsolat korai fázisában becsapott emberek döntéshozatali mechanizmusa sokkal óvatosabb, míg a későbbi szakaszban becsapottak agya hajlamos automatikusan, szokásból bizalmat szavazni.

Egy fűszer, amely megérint

A szecsuáni borsról, az ázsiai konyha széles körben használt fűszeréről azt állapította meg a University College London kutatógárdája, hogy képes az agyban az érintés érzetét kelteni. Kémiailag aktiválja az érintésért felelős idegrostokat az ajkakon és a nyelven, és másodpercenként 50 érzetet közvetít az agyba. Nem véletlen tehát, hogy ez a bors – amely nem rokona az ismert borsfajtáknak – evésekor megbizsergeti a nyelvünket…

Az alvás növeli az agysejtek számát

A kutatók azt állítják, új okot találtak arra, miért van szükségünk alvásra: növeli az agysejtek egyik típusának számát. A Wisconsini Egyetem kutatói Dr. Chiara Cirelli vezetésével a Journal of Neuroscience legújabb számában publikált tanulmányukban arról számolnak be, hogy az alvás fokozza azoknak a sejteknek a termelődését, amelyek az agyi áramköröket védő mielin „szigetelőanyag” létrehozásában vesznek részt.