Az álomfejtést megkönnyíti a mitológia és a népmesék ismerete, a képekben való gondolkodás, az analógiás gondolkodás (a jelenségek közti megegyezések: a „közös nevező” meglátása), a spontaneitás és a humor. Mindezek játékosan is fejleszthető képességek. Játsszunk hát!

Analógiák, közös nevező

A Hold fogalmához a legtöbb ember az éjszakát társítja, a Hold és az Éjszaka analógiák, és analóg velük számtalan fogalom. Íme egy felsorolás a teljesség igénye nélkül, az olvasó folytathatja a Holdról alkotott saját belső képe alapján.

Hold: éjszaka, anyaság, befogadás, nőiség, érzelmek, sötét oldal, árnyék, álom, kétség, gyermek-lét, intuíció, titok, múlt, bal, elnyelés, szorongás, kötődés, ár-apály, török, iszlám, hűség, szűz, fogantatás, ragaszkodás, veszély, farkas, misztika.

Játsszunk!

Alant felsorolok fogalmakat, amelyeknek van egy közös nevezőjük, az úgynevezett főfogalom. Természetesen nem biztos, hogy az enyém a „helyes” megoldás, az csak egy a sok közül, a rám jellemző, ami megegyezik sok emberével, de nincs nagyobb létjogosultsága bárkiénél. Próbálják Önök is megfejteni:

1.? = anyag, stabilitás, biztonság, anya, élet, nyers, alap.
2.? = energia, férfi, tűz, erő, céltudatosság, akarat, önbizalom, nyíltság, tudás, ész, hit, fény.
3.? = farkas, oroszlán, sárkány, haj, fog, köröm, fegyver, pénisz, szög, olló, üvöltés, harag.
4.? = macska, föld, mell, táplálás, anyag, törődés.

Ha cikkemet tovább olvassák, megtalálhatják a „megoldást”.

Akinek vannak visszatérő álmai és álomképei, amiket szeretne megérteni, annak javaslom, hogy játsszon hasonlókat akár egyedül is, ha nem talál hozzá partnert. (A férjek ritkán foghatók ilyesmire, de a gyerekeink annál inkább.) Visszatérő álomképek megértésében sokszor segít, ha mások asszociációit is meghallgatjuk, hiszen lehet, hogy a sajátunkat a blokkolt emlékezés gátolja.

A következő álomképek értelmezése éppoly szubjektív, mint az analógiák csoportosítása, inkább támpontul szolgál, mintsem közvetlen használatra. Bármelyik képre igaz, hogy ha konkrét kiváltó oka van, akkor nem kell lelki jelentést keresni hozzá a tudattalan legmélyéből.

Kórház

A kórházas álom valamely sérülésemet, gyakrabban lelki eredetűt vizsgál meg, vagyis ami az álombeli kórházban zajlik, azt az életem szempontjából betegnek, betegesnek, gyógyítandó, kezelendő gondnak tartom. A kórház utalhat a betegségbe menekülés vágyára is.

Műtét

Általában jó jel, ha valaki műtétről álmodik, mert arra utal, hogy az illető megérett az egyértelmű és határozott változásra valamilyen területen, és belül, lélekben már végre is hajtotta a „sebészi beavatkozást”, kimozdult a holtpontról, továbblépett. Ha az álom a műtéttől való félelemről szól és nem a végrehajtásáról, akkor az álmodó még csak tudja, hogy itt a változtatás ideje, de képtelen rászánni magát, mert a megszokott rossz jobb, mint az ismeretlen jó.

Sérülések

A testszimbolikáról sokan írtak okos könyveket, a cikk végén visszatérek rájuk. Az álmainkban szerzett sérüléseinket le lehet fordítani a lélek nyelvére, de ha konkrét és valós testi problémánk van, akkor természetesen arról álmodunk.

Álmomban futás közben a jó boszorkány mezítelen talpába ment egy tüske, kivettem neki, s ő bicegve futott velem tovább, mert meg akart menteni engem a tűz elől. Azt az alapélményemet idézi fel az álom, mely szerint akkor is futnom, haladnom kell a kijelölt, helyesnek (jónak) vélt utamon, ha ez egy állandó alap- (talp!) fájdalommal jár, mert ha megállok, felemészt a tűz (harag, indulatok). Talán a jóvátételi vágy álma ez.

Állatok

Az egyes állatokról nem szívesen írok általános jelentéseket, mert a személyes kötődések legalább annyira meghatározóak, mint a „kollektív” jelentések, mégis teszek egy kísérletet, inkább a látásmód átadásáért, mintsem közvetlen használati célból.

A kutya az ösztönéletünket szimbolizálja. Az ösztöneinket, amelyekre támaszkodhatunk mint egy megbízható hűséges társra, vagy éppen úgy érezhetjük, hogy ellenünk fordultak, vagy kicsik és veszélyeztetettek, egyszóval, olyanok, amilyenek. Olyan a pillanatnyi ösztönéletünk, amilyen az álmunkban megjelenő kutya. Ez nem jelenti azt, hogy nem változik.

A macska sok ember álmában anyaszimbólum vagy az „anya gyermekének lenni” szimbóluma, vagyis a bennünk élő gyermeké, aki függ az anyjától, vagy a bennünk élő anya, aki áthatja az életünket – legalább az álom idején.

Egy negyven éves férfi terápiája során eljutott a gyermekkorában (tizenkét évesen) elvesztett édesanyja emlékéhez, azaz csak eljutott volna, de nem emlékezett semmire. Álmaiban ekkoriban többször küzdött sérült macskákkal, akik a halálukon voltak, utolsó erejükkel mégis belemartak vagy belekapaszkodtak az álmodó bőrébe. Az álom arra utal, hogy a férfi szeretne végleg megszabadulni az anya halálának rémes és bűntudattal terhelt emlékétől (ezért nem emlékszik rá), szeretne nem függeni többé az elfelejtett anyától, az mégis fogva tartja, éppen azért, mert nem tud rá emlékezni.

A madár a szabadság, a földtől való elrugaszkodás, a mindenek felett levés, a testi kontaktuskerülés, a megközelíthetetlenség szimbóluma, természetesen a madár fajtájától függ a további mondanivaló, nyilván egész más lesz egy keselyűé és egész más egy sirályé.

A farkas a saját agressziónk szimbóluma, és mindazé, amit egyénileg hozzárendelünk a farkas fogalmához. A legtöbb ember álmában a farkas magát az álmodót akarja bántani, ami azt jelenti, hogy az illető attól fél, hogyha kifejezi a haragját, akkor az végső soron az ő végét jelentené, mert többé nem szeretné senki, ami egyenlő a halállal – a gyermek, a bennünk élő gyermek számára.

Ha az én álmomban jelennének meg a következő állatok, akkor azon gondolkodnék el, hogy a mellé rendelt fogalmakban hogyan vagyok éppen érintett. Természetesen minden emberben van egyedi kötődés az adott állat iránt, az álom értelezése során elsősorban azt kell tekintetbe venni.

Teknős – lassúság, megbízhatóság, állhatatosság, türelem, öregség, bölcsesség, önvédelem, páncélozottság, békésség. Ha az álmomban falra mászok a teknőstől, akkor ezek a személyiségjegyek taszítanak, ha szimpatizálok a teknőssel, akkor azonosulok a fentiekkel.

Patkány – okosság, minden körülmények között megmaradó életképesség, a nagy túlélő, ravasz, rejtezkedő agresszivitás.

Tigris – rejtőzködő, megbújó, kiszámíthatatlan, hirtelen előtörő agresszivitás. Ha álmomban menekülök a tigris elől, az azt jelenti, hogy a fenti személyiségjegyek számomra ijesztőek, félelmetesek, veszélyesnek tartom őket. Hogy a másét-e vagy a sajátomat – nos, véleményem szerint a kettő sosem választható el egymástól. Ha én például egy végtelenül szelíd ember lennék, akkor biztosan nem dühítene és dúlna fel mások agresszivitása.

Ló – férfiasság, erő, szexualitás, lendület, akarat, cél, én-erő, barátság, szabadság. Az én személyes ló-képem elsősorban a sikerrel és a szabadsággal analóg, ha lóról álmodok, akkor tudom, hogy a szabadságvágyam ismét fellángolt. A szomszédasszony álmában azonban lehet, hogy a maszkulin energiák felszabadulását jelenti, vagy éppen az erotikus dominancia vágyát.

Sündisznó – önvédelem szúróssággal, begömbölyödéssel. Valaki megment álmában egy kölyök sündisznót az erdőben, hogy a vadállatok ne téphessék szét. Az álmodó szúrós természetével védekezik a külvilág kiszámíthatatlansága és a saját agressziója ellen már kicsi kora óta, amikor kitanulta ezt a technikát, és most át akarja menteni a felnőtt életére is.

Szarvas – férfiasság, szexualitás, harciasság, szépség, nemesség, büszkeség.

Medve – tántoríthatatlanság, elmozdíthatatlanság, félelmetes, de nyugodt őserő.

Cselekvések

Futás – Túlzó egyszerűsítéssel az önmagunk vagy konkrét konfliktus elől való menekülés, illetve szorongásunk mozgásviharban történő levezetése, szabadulási vágy a konfliktusoktól vagy az agresszivitás(unk)tól, egyébtől. Persze egy jóleső álombeli futás üldöző nélkül egyszerű energialevezetés, nem kell túl mély okot keresni neki.

Kati rendszeresen azt álmodja, hogy amikor rajtakapja a férjét egy nővel, el kell rohannia előle, és halálosan retteg, hogy a férje utoléri. Ébren számtalanszor elhatározta, hogy elválik, mert képtelen bízni a férjében, akiből sose lesz hűséges ember, de nem tudja rászánni magát, pedig rettenetesen fájnak a megcsalások. Ehelyett aktívan részt vesz a kapcsolatban, programokat szervez, igyekszik remek asszony lenni, és nem akar szembesülni azzal a kérdéssel, hogy mit jelent számára a saját féltékenysége, azt hiszi, uralkodnia kéne rajta, magát hibáztatja érte. Álmában azonban fejvesztve elmenekül.

Evés – Az álombeli evésnek rengeteg formája van, és csak nagy vonalakban közös a jelentésük: a „nagy húsos fazékból” való részesülés mikéntjéről szól. Arról, hogyan éljük meg az elismerésből való részesedésünket, hogyan látjuk a világ hozzánk való viszonyát, megkapjuk-e az éltető szeretetet másoktól (magunktól!), illetve hogyan jutattunk ebből másoknak.

Éva rendszeresen álmodja, hogy mire odaérkezik az ebédosztáshoz, elkésik, és nem jut neki étel, éhesen kell eloldalognia. Éva látszólag sikeres ember, remek gyerekei, szerető férje és szép szakmája van, semmi táplálkozási gondja, nem érti ezt az álmát. Kiderül, hogy egyvalaki nem ismeri el az érdemeit, az anyja. Tőle még sohasem hallotta, hogy „lányom, büszke vagyok rád, nagyszerű ember vagy, csodálatos, amit elértél és felmutattál az életben stb.”. Éva még mindig nem adta fel azt a vágyát, hogy ezt a dicséretet megkapja, amit talán már el sem hinne. Akkor fognak ezek az álmai megszűnni, amikor képes lesz lemondani erről a vágyáról, amikor már nem az anyja elismert leánykája szeretne lenni.

Utazás – Az utazásos álmok az életet mint kalandot tekintik, vagyis nem a belső állapotunkról szólnak, hanem arról, hogyan helyezzük el magunkat a Nagy Egészben, hogyan utazunk át az életünkön, vagyis az életünknek egy adott szakaszán.

Hazamenés – Harminc évig visszatérő álmom volt, hogy szeretnék valahonnan hazamenni, de ennek áthidalhatatlannak tűnő akadálya van: vagy annyi a pakolnivaló, hogy nem jutok sosem a végére, vagy pedig elvesztettem az irataimat, pénzemet, mindenemet, így nem szállhatok repülőre, ami hazavinne. Végre rájöttem, hogy bár szeretek élni, és tudom élvezni az életet, pici korom óta feladatnak is tekintem azt, amitől jó lenne megszabadulni. Sosem tudtam, hol a legvalódibb belső énem és a külvilág (a szüleim!) számára kifejlesztett, szerethetőnek vélt szerep-énem közti határ, ki vagyok bennem Én, és ki bennem a szüleim elfogadható gyereke? Pár éve megszűntek vagy erősen átalakultak ezek az álmaim, amióta nem akarok többé senki szerethető színésze lenni, ha elhagynak, hát elhagynak, elleszek egyedül, mert már nemcsak mások szemével vagyok képes szeretni magamat. Régen arra vágytam, hogy legalább egyszer egy ilyen rémálom boldog hazaérkezéssel végződjön, eszembe sem jutott, hogy az a siker, ha megszűnnek ezek az álmok, hiszen az a boldogság, amire vágytam, mítosz. Az elégedettségnek nem feltétele a boldogság vagy a beteljesültség élménye, hanem a valóság őszinte tudomásul vétele.

* * *

A cikkem elején említett játék „megfejtései” sorrendben: föld, Nap, agresszió, anya. A testszimbolika (és a betegségek) témakörében két szerző három művét ajánlom.
– Thorvald Dethlefsen: A sors mint esély
– Thorvald Dethlefsen: Út a teljességhez
– Rüdiger Dahlke: A lélek nyelve a betegség

(Az utóbbi könyv egyes részletein elvitatkoznék, ezt a kritikus szemléletet ajánlom mindenkinek – egyébként minden „new age”-es szerzővel szemben, beleértve engem is.)

Sorozatom következő részében azokat a jellegzetes álomképeket fogom röviden elemezni, amelyeket az olvasók küldenek, kiemelve belőlük az általános érvényességeket.

Hozzászólásokat, javaslatokat és álomtípusokat várok szeretettel:

Zágon Judit
kézműves, pszichológus
http://web.axelero.hu/pszichoglass/frames.htm
Tel.: (20) 397-0611.
E-mail: pszichoglass@t-online.hu

(Folytatjuk)