Depressziós az egész család

A hazai viszonyokat elemezve a kutatók megvizsgálták az összefüggést a társadalmi leszakadás és az egészségi állapot között. A betegségek kialakulásában vizsgálták a szorongás, az ellenségeskedés, a társas támogatás hiányának, illetve a depressziónak a szerepét. Eredményeik szerint a depressziós tünetegyüttes a legsúlyosabb kockázati tényező bármely betegség megjelenésében, kivételt képeznek ez alól a szív- és érrendszeri problémák, amelyek oka leginkább a tartós kimerültség és a folyamatos stresszállapot.

Megállapítják, hogy önmagában nem a rossz szociális helyzet, a labilis anyagi körülmények a betegségokozók, hanem a következményükként jelentkező depressziós tünetek. Adataik szerint ebben a társadalmi csoportban a családtagok depressziós tüneteit generáló legfontosabb tényezők: a lakáskörülmények, az apa foglalkoztatottsága, az iskolázottság, illetve az anya foglalkoztatottsága. A betegségben eltöltött napokat vizsgálva megállapítható, hogy minél súlyosabb az egyén depressziója, annál hosszabb egy adott betegségből való gyógyulása.

Érdekes jelenség, hogy 1995 előtt a leszakadó családokon belül a nők depressziójának kialakulását leginkább a fent felsorolt tényezők befolyásolták, azóta viszont változott a trend. Ma már az említetteknél súlyosabban esnek latba pszichés problémáik (és az azok következtében megjelenő betegségek) kialakulásánál a saját iskolázottságuk és foglalkoztatottságuk.

Fontos kérdés a foglalkoztatottság

A vizsgálat szerint náluk az utóbbi tizenkét évben a depressziót/betegséget generáló legfontosabb tényezők: az iskolázottság, a foglalkoztatottság, a gépkocsi hiánya, a társ foglalkoztatottsága, a lakás komfortja, illetve a nyaraló hiánya. Az ok-okozati tényezők közül a kutatók kettőt tartanak rendkívül fontosnak a lemaradó csoportok depressziós tünetegyüttesének, illetve valamely betegségének megjelenése szempontjából. Az egyik a családi háttér és abban is az apa foglalkoztatottsága vagy tartós munkanélkülisége. Ez a tényező nemcsak a család pillanatnyi anyagi helyzetére hat rendkívül negatívan, hanem a gyerekek későbbi életére is komoly hatással lehet, mert akadálya lehet az iskoláztatásuknak, vagyis a másik fontos ok-okozati tényezőnek. Ezek következményeként a probléma generációkon keresztül újratermelődhet.

A depressziót megelőző korai tünetek, az erős és folyamatosan visszatérő frusztrációs tünetek már iskoláskorban megjelenthetnek. A hátrányos helyzetű családok gyerekei az otthonról hozott és folyamatosan erősített képességek híján, illetve az erősen korlátozott anyagi lehetőségeik miatt általában lemaradnak a továbbtanulás lehetőségéről. Ez pedig eleve hátránnyal indítja őket az életben.

Beteg léleknek beteg a teste is

A depresszió és a megbetegedések száma közötti szoros összefüggésre a kutatók többféle magyarázatot adnak. Egyrészt bizonyított tény, hogy a depressziós beteg egészségi állapota, még konkrét betegségjelek nélkül is, olyan gyenge, hogy általában munkaképtelenséget eredményez. A pszichés tünetek szoros kapcsolatban állnak az önsorsrontó magatartásformákkal, a dohányzással, az alkoholizálással, a drogfogyasztással és a szuicid hajlammal. Továbbá a depresszióra hajlamos, tartósan labilis lelkiállapotú egyének fogékonyabbak a betegségekre, mert lelki problémáik szervezetük ellenálló, regenerálódó képességére is negatívan hatnak. Így például kevésbé ellenállóak a fertőző kórokkal és a rosszindulatú tumorképző betegségekkel szemben. Pszichés gyengeségeik miatt pedig alig vagy egyáltalán nem képesek megoldást találni szociális problémáikra.