Szimbólumnak, vagyis valamit kifejezőnek tekinthetjük a másik ember megjelenését, beszédét, metakommunikációs formuláit, de szimbólum mindaz, ami az emberiség ősi tudatában rejtőző információnak a rajzolata, vagyis a rajzolt, megjelenített szimbólumok, jelképek.

A szimbólumok információi

Ilyen rajzolat a svasztika, a hat- és ötszög szimbólumok, a mandala és még ezernyi más szimbólum. Ezek az információk úgy lettek kódolva, hogy az emberiség egésze ugyanazt értse alattuk. A szimbólumokon keresztül az egész világ megismerhetővé válhat.

A szimbólumok lényege, hogy információt rejtenek számunkra. Ez az információ akkor is hatással van életünkre, ha nincs tudomásunk róla. Amikor az első keresztény hódítok megjelentek az Újvilágban, meglepetten tapasztalták, hogy az ott élő őslakosok felismerték az újonnan érkezők által magasba emelt keresztet. Ez azt mutatja, hogy a kereszt jelentése jóval régebbi, mint a kereszténység megszületése.

Szimbolika és tudomány

A modern tudományok is előszeretettel nyúlnak a szimbólumok által közvetített ismeretekhez. A grafológiában használatos térszimbolika (melyet Max Pulver fejlesztett ki) egy az egyben vette át a kereszt ősi jelentését, és azt a mai napig használják a tudományos személyiségfeltárásban. Később Koch a saját „Fa”-rajz tesztjébe emelte át ugyanezt a térszimbolikát. Ez a teszt a gyakorló grafológusok és pszichológusok eszköztárában egyaránt megtalálható.

Bekódolt, tehát jól ismert

Szimbólumokat sok helyütt felfedezhetünk: mesékben, színekben, a természetben, számokban, betűkben stb. A szimbólum információtartalmát az információs mezőknek köszönheti. Az információs mezők valójában nem „megfogható” mezők, létezésüket közvetett módon ismerhetjük. E mezőknek köszönhetjük többek között a kollektív tudattalan létezését, a születéstől nyomon követhető berögződéseket. Szerepük kimagasló az élet szempontjából, és megjelenésük pont a szimbólumokon keresztül válik láthatóvá (bár az információ más módon is képes „megfoghatóvá” válni).

A szimbólum mozgósítja, beindítja ezeket az információs mezőket, és mindig olyan jelentést szerez, amit valójában megmutatni kíván. A szimbólum tehát sohasem jelenthetett mást, mint amit jelentésként a kódolás során belekódoltak, mivel az információ nem függ a tértől és az időtől.

Az Életfa szimbóluma

Példaként említve: a kereszt eredetileg nem keresztény szimbólum volt (a vallás sajátította ki), mivel régebbi a kereszténységnél; de különleges azonosságot vélhetünk felfedezni az egyiptomi és a zsidó életfa ábrázolása között is. „Sephiroth” a zsidó és „Pot Netheru” az egyiptomi életfa (ez utóbbit 1860-ban Thébában találták meg egy papiruszon ábrázolva), vagyis ez a két, egymástól merőben eltérő kultúra azonos szimbólumrendszert használt a világ felépítésére vonatkozóan. Az „Életfa” az ember lelki fejlődésének állomásait, de a világ felépítésének struktúráját is mutatja.