A túlérzékeny (hiperszenzitív) embert úgy is jellemezhetnénk, mint aki allergiás az életre. Az ilyen személy (HSP) számára egy átlagos nap túlzottan megterhelő, fárasztó lehet. Még a legenyhébb hatások is, amelyek másokat meg sem érintenek, számára túl erősek lehetnek.

Minden olyan energia, amely kapcsolatban áll az érzékszervekkel (az érintéssel, a hangokkal, az illattal, a fénnyel stb.), túl gyorsan, túl mélyen hat a hiperszenzitív ember szervezetére. Ennek következtében az ilyen ember mentálisan zavart állapotba kerülhet, érzelmileg túlságosan feszült helyzetbe juthat, és ezzel együtt fizikai, testi értelemben is kényelmetlenül, kellemetlenül érezheti magát.

A túlérzékenység gyakran együtt jár azzal, hogy az ilyen emberek magasabb szinten képesek tudatosítani dolgokat, és az intuíciójuk is fejlettebb. Empátiás képességük magas szintű, ami egyidejűleg előny és hátrány is lehet számukra.

Minden ötödik ember ilyen?

A kérdés szakértői, Jim és Amy Hallowes véleménye szerint a túlérzékeny emberek a teljes lakosság 15-20%-át teszik ki. Az ilyen személyeket gyakran ultraszenzitív vagy szuperszenzitív embereknek is hívják, környezetük esetleg túl ingerlékenynek vagy túlságosan könnyen felingerelhetőnek tartja őket.

Az ilyen személyek idegrendszere különbözik az átlagtól. Sokkal érzékenyebbek a körülöttük található finom részletekre, ami persze előnyös és hátrányos is lehet számukra. Mivel a bejövő információt nagyon mély szinten dolgozzák fel, és mélyről is reagálnak rá, gyakran előfordul, hogy túlságosan a szívükre, lelkükre vesznek valamit, emiatt hátrányba kerülnek a kevésbé érzékeny emberekkel szemben.

A hiperszenzivitás tulajdonképpen egyfajta örökletes jellemvonás vagy jellegzetesség. Erről is ír dr. Elaine Aron a könyvében, amely nagy siker volt Nyugaton. A mű címe szabad fordításban: A túlérzékeny személy: hogyan boldoguljunk abban a világban, amely valósággal eláraszt bennünket (The Highly Sensitive Person: How to Thrive When the World Overwhelms You).

A kérdés egy másik avatott ismerője, Sylvia Brallier szerint kétélű kardként is jellemezhető az ilyen túlérzékeny emberek állapota. De honnan tudhatjuk, hogy közéjük tartozunk-e? A cikkünk végén található tesztre válaszolva kideríthetik ezt. Lássuk csak, milyen főbb jellemzői vannak a túlérzékeny embernek:

Képes-e Ön megérezni azt, amit Ön körül mások éreznek? Érzékenyen fogadja-e a környezetéből jövő jelzéseket? Ha valakire ráteszi a kezét, akkor szinte azonnal tudja, hogy milyen módon segíthet az illetőnek? Ha ezekre a kérdésekre igennel válaszolt, akkor Ön valószínűleg empátiás tulajdonságokkal büszkélkedhet.

Előnyök és hátrányok

Akinek ilyen fejlett az empátiája, az egyszerre számíthat előnyökre és hátrányokra is. Egyfelől képessé válik arra, hogy pontosan megérezze, mit kell tennie azért, hogy a társaságában lévő másik személy jobban érezze magát. Másfelől könnyű abba a tévedésbe esnie, hogy mivel mások kedvét keresi, önmaga hátrányba kerülhet. Az érintettek ily módon mások igényeinek a kielégítését mindig előtérbe helyezik a sajátjaikkal szemben, tehát hátrányba kerülnek. Az ilyen ember könnyedén hozzáfér ugyan ahhoz az információhoz, amely a körülötte lévő emberekből szinte sugárzik feléje, ugyanakkor gyakran nehezen jön rá arra, hogy saját magának mire van szüksége.

Egyes emberek szeretnék megtanulni, hogyan fejleszthetnék ki magukban ezeket az empátiás képességeket, mások viszont azt szeretnék elérni, hogy ennek a képességnek a jó oldalai megmaradjanak, miközben a belőle adódó nehézségekkel is képesek megbirkózni.