Ha nehezen alszunk el, szerelmi bánatunk van, szorongunk vagy szomorkodunk, akkor a jól megválasztott zene gyógyír a lelkünknek. A közelmúlt klinikai vizsgálatai azonban azt is bizonyították, hogy a zene fájdalomcsillapításra szintén kiváló eredménnyel alkalmazható.

A zene a maga hatalmas erejével szinte gyógyszerként hat a kedélyállapotunkra. Erről Herbert von Karajan, a zseniális karmester is meg volt győződve. Már a 60-as években intenzíven foglalkoztatta őt az a kérdés, hogy a klasszikus zene milyen mértékben segítheti elő a különböző betegségek gyógyítását, illetve megelőzését. Kutatási projekteket kezdeményezett és finanszírozott, továbbá mindig készséggel vett részt az újabb meg újabb vizsgálatokban, ahol a zenének a szívritmusra vagy az agyhullámokra gyakorolt hatását mérték.

Minden porcikánk reagál a zenére

Napjaink ez irányú kutatásaiban élen jár többek között a Salzburgi Egyetem biológus-professzora, egyben a Salzburgi Fájdalomintézet vezetője, dr. Günther Bernatzky, aki klinikai vizsgálatok során bizonyította, hogy a zene nemcsak a szubjektív érzelmi megélést, hanem a mérhető testi mutatók széles körét is befolyásolja.

Az izomtónus, a légzés, a szívverés, a vérnyomás, a bőr hőmérséklete és tónusa éppúgy reagál a zenére, mint agyunkban a fontos ingerületátvivő anyagok, például a dopamin vagy a B-endorfin kiválasztódása. Ám a skála olyan széles, hogy ezekkel a felismerésekkel még csak a valóság egy kis szeletét sikerült feltárni.

Zenei házi patika

S most lássuk néhány példát arra, mi mindenre jó a zene:

• A zene ritmusa aktiválja az agy kéreg alatti területeit, és a percenkénti 120-140-es lüktetésű gyors „ütem” néhány perc alatt képes megváltoztatni az agyi áramlatok struktúráját.
• Az ütemes zene fokozza az agyban a dopamin kiválasztását, ezáltal javítja a mozgáskoordinációt, különösen a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél.
• Ha kismamák a szülőszobán könnyed klasszikus vagy slágerzenét hallgatnak, akkor az agyukban csökken a plazma-ACTH, valamint a plazma-béta-endorfin kiválasztása – ami az ellazulásnak és a stressz oldódásának a jele.
• Ha 3-7 percen át trombitazenét hallgatunk, az nemcsak a feszültséget oldja, hanem a középagyban aktiválja az endorfin kiválasztódását is. Ezzel ugyan semmilyen szervi károsodást nem gyógyít, ám ugyanazt a hatást váltja ki, mint egy fájdalomcsillapító tabletta (csak éppen mellékhatások nélkül).

Pozitív eredmények a fájdalomcsillapításban

„Ember és zene” címmel közös projekt keretében folytak a kutatások a Salzburgi Egyetem és a Salzburgi Mozarteum közreműködésével. Ennek során a kutatók többek között speciálisan fájdalomtól szenvedő betegek számára alkotott, kimondottan ellazulást célzó zene hatását tesztelték. Az eredmények önmagukért beszélnek. A saalfeldi Ludwig Boltzmann Intézetben, ahol belgyógyászati betegek rehabilitációja folyik, 65, fájdalmas gerincoszlopi tünetektől szenvedő pácienst két csoportra osztottak. Az egyikbe (kontrollcsoport) sorolt betegek a 3 hetes rehabilitációs időszakban csak klasszikus fizioterápiás kezelést kaptak, a betegek másik fele azonban kiegészítő jelleggel napi egy alkalommal tudatosan hallgathatta a speciálisan nekik írt zenét. Három hét múlva a zeneterápiában is részesülők csaknem 75%-a ismét képes volt arra, hogy gyalog hosszabb szakaszokat tegyen meg, míg a kontrollcsoport betegeinek csak a 30%-a jutott el idáig. A betegek alvásminősége ugyancsak gyors és egyértelmű javulást mutatott a zenei kezelésnek köszönhetően.

(Forrás: Musik:Heilende Klänge, Gesundheit, németből fordította Mészáros Csilla)

Nyelvtanítás, korrepetálás, fordítás bölcsész-nyelvtanárnál: (30)-587-9517 (x)