A tánc mint meditáció

A tánc spirituális jellegét megélhetjük például a szakrális körtáncokon keresztül, ezeknek hazánkban is egyre több szakavatott mestere és gyakorlója van. A szakrális körtáncok során megismerhetjük és kipróbálhatjuk különböző népek körtáncait (ír, skót, macedón, görög stb.). Ezeknek más-más dinamikájuk és érzelemviláguk van, ezért különféle érzéseket élhetünk meg általuk.

A szakrális táncot jellege különbözteti meg az egyéb táncoktól, az a spirituális szándék, mely életre hívja a mozdulatokat. A tánc ez esetben a dinamikus meditáció szerepét tölti be; táncolás közben befelé fordul a figyelem, s az elme fokozatosan elcsendesül. A befelé fordulásból adódik, hogy a táncoló számára megszűnik a külvilág (annak minden elvárásával), így nem a körülötte lévőknek táncol, hanem kizárólag önmagának (és hite szerint) a Transzcendensnek.

Belső csend

Az így létrejövő belső csendben, mint bármely más meditáció során, önmagunkkal, lényünk legbensőbb lényegével találkozunk. A találkozás azt jelenti, hogy felismerjük magunkban azt, akik – a ránk rakódott szerepek alatt – valójában vagyunk. A belső lényeg felfedezése megváltoztatja az önmagunkhoz való viszonyunkat, és segít saját magunk elfogadásában is. Érzelmeink kifejezésében gyakran épp az önmagunkról alkotott ítéletek gátolnak, az a hamis kép, amit saját hibáinkról dédelgetünk.

A körtánc mindamellett a közösség erejére épít: a jelenlévők (idősek és fiatalok, nők és férfiak) körben táncolnak, vagyis abban az alakzatban, mely az egység és a teljesség szimbóluma. A táncolók így eljutnak önmagukhoz, és emellett megtapasztalják a közösség (megtartó) erejét. Ez szintén felszabadító/gyógyító erő lehet, hiszen a modern ember lelki problémáinak gyökere gyakran saját elszigeteltség élményéből, magányából fakad.

A tánc az önmagunkkal való találkozás során segít fölismerni, hol akadtunk el, életünk mely területén van szükség másfajta szemléletmódra. Holisztikus szemléletű: a test-lélek-szellem egységében gondolkodik. Tágabb értelemben véve alternatív gyógymód, személyiségfejlesztő módszer is lehet.

Maczkay Zsaklin

A szerkesztő kiegészítése.
Ide kívánkozik egy idézet – amely a fenti cikkünknek akár mottója is lehetne – az ezoterikus mestertől, Oshótól, akinek számos könyve magyarul is megjelent:
„Azok az emberek, akik az elmében élnek, az egóban élnek; az ego pedig nem tud táncolni. Szerepelni azt tud, de táncolni nem.
Az igazi tánc csak akkor történik meg, ha már szemtanú lettél. Ekkor annyira boldog vagy, hogy a boldogság kezd túláradni rajtad; és ez a tánc. Maga a boldogság fakad dalra, és magától csendül fel egy dal. Csak amikor szemtanú vagy, akkor tudod élvezni az életet.” (Osho: Meditáció, Amrita Kiadó, 2004)