Görög megfelelője, Hermész az emberekkel legbarátságosabb isten a görög mitológiában. Nemcsak az istenek követe és kommunikátor, hanem a lelkek vezetője is. Ő a közvetítő az alvilág (Hadész birodalma – l. tudattalan) és a fenti világ (Zeusz birodalma – l. tudat) között.

Továbbá Hermész a hírvivő az emberi és isteni szféra között.

Jelképei: a szárnyas saru, szárnyas kalap, a varázspálca (kaduceus). A kaduceus összetett jelkép. Szemben Aszklépiosz, a gyógyító isten varázspálcájával, ahol egy kígyó tekeredett, Hermész varázspálcáján két kígyó tekeredik egymással szimmetrikusan: maszkulin szellem – feminin lélek, halál és újjászületés, a DNS-lánc kódolt információjának szimbólumaként.

„Hermész jár a halandók közt, meg az églakók közt” – olvashatjuk egy Hermész-himnuszban. Hermész nemcsak horizontálisan mozog (azaz azonos szinteken közvetítő), hanem vertikálisan is. Kapcsolatot teremt az Olümposz istenei (az absztrakció mentális világa), az emberi világ (az Ego világa), illetve Hadész alvilága (a tudattalan világa) között.

Kapcsolat az Egóval

C. G. Jung kategóriáiban gondolkodva, Merkúr/Hermész az ún. Én-komplexum része. Mind a külvilágból, mind a tudattalan világából csak az tudatosulhat, amivel az Én (a Nap) kapcsolatba lép. E kapcsolat megteremtéséhez szükséges percepciós eszközök leképeződése az asztrológia jelképrendszerében a Merkúr archetípusa. A Merkúr segítségével az Egó egyrészt kapcsolatot teremt a külvilággal (Jung ektopszichés funkciók működéseként írja le), másrészt aktívan vagy passzívan kapcsolódik a tudattalan bizonyos folyamataihoz (Jung endopszichés iránynak nevezi).

Következésképpen a Merkúr az Egó eszközeként, a tudat alkotórészeként értelmezhető. Tulajdonképpen azokat a percepciós eszközöket képviseli, amelyekkel a tudatos én felfogja és megérti a külső világot, és értelmezi a tudattalan szféra folyamatait.

A Merkúr az asztropszichológiában a gondolkodás, a rendszerező értelem képviselője. A horoszkópunkban jelzi, miként tanulunk, hogyan gondolkodunk és beszélünk, hogyan dolgozzuk fel benyomásainkat és tapasztalatainkat. A szubjektív benyomásokat a tárgyszerűség rangjára emeli. Jegybeli helyzete és aspektusai jelzik, mire figyel fel a személyiség, hogyan dolgozza fel a külvilág hatásait, és hogyan közvetíti a gondolatait. Mindazonáltal önmagában a Merkúrt nem szabad túlértékelni, hiszen a Nap (Ego) és a Merkúr (az Ego percepciós eszköze) együtt tudati jelölők.

Verena Bachman szerint akkor használjuk a Merkúrt autonóm módon, ha ismerjük észlelési csatornáinkat és használjuk őket; ha tudjuk, hogyan működik ez az észlelési csatorna nálunk; ha kihasználjuk speciális, csak ránk jellemző gondolkodásmódunkat; ha meg tudjuk értetni magunkat, azaz találunk megfelelő formát a mondanivalónkhoz; ha a kommunikációnkkal kapcsolatot tudunk teremteni.

Sorozatunk megszokott módszere szerint válasszunk ki néhány jellemző fogalmat a Merkúr archetípusának analógiasorából.

Kommunikáció

A kommunikáció sokkal több, mint a beszéd. A közlésnek a beszéd csak egyik formája, s a beszédet is többféle közlésforma kíséri. Kommunikál, vagyis közöl valamiről valamit, valamilyen csatornán (írás, telefon, e-mail, füstjelek) keresztül, valamilyen kóddal (jelek, szavak), valakinek. Egy köznapi kommunikáció lehet látszatközlés, tényközlés, véleményközlés, érzelemközlés és énközlés.

Mindez történhet gesztussal, mimikával, testtartással, hanghordozással, beszélők közti távolsággal, beszéd közbeni mozgással. A kommunikáció egyénít minket, miközben vannak társadalmi rétegekre, kultúrákra jellemző kommunikációs formák is. A kommunikáció nem csupán információcsere, hanem elsősorban kölcsönös megértés. A kommunikáció résztvevői nemcsak a külső (az objektív), hanem a belső (a szubjektív) világhoz is viszonyulnak.