Az ember fizikai területfoglalási igénye pontosan nem ismert, a kritikus térköze (az a legkisebb távolság, amelyen kívül a társak közelségét még eltűri) életkorától, nemzetiségétől, sőt a társadalmi helyzetétől függően változik. Szólásmondásokban szokás a „három lépés távolságról” beszélni. A testi közelség elviselése népcsoportonként is változó. A mediterránumban élő népeknél nem számít bizalmaskodásnak a testi érintkezés. Mindenesetre az európai kultúrkörben az ember közvetlen közelébe, az intim szférájába történő behatolás legtöbb esetben udvariatlanságnak számít.

A testi kontaktus felvételének megvannak a társadalmi szabályai. Közeli rokonok között, szülő-gyermek kapcsolat esetén az összetartozás jele a rendszeres testi közelség. A territoriális viselkedés szélsőséges megnyilvánulásai a szomszédok „tyúkperei”, vagy a gyakran szomszédos országok között kibontakozó, esetenként háborúba torkolló határvillongások, határviták. A territoriális viselkedés feladása orvos-beteg kapcsolatban vagy szerelmi, szexuális kontaktus alkalmával mindenki számára kézenfekvő.

A birtoklással összefüggő agresszió már egészen fiatal korban megfigyelhető. Gyermekek élénken reagálnak arra, ha valamilyen tárgyat vagy eszközt el akarnak tőlük venni vagy meg akarnak szerezni.

A szociális rangsorral kapcsolatos agresszió

A szociális közösségben élő állatokhoz hasonlóan az emberi csoportok is hierarchikusan szerveződnek. A csoportok kialakulása és hierarchizálódása konfliktusokon keresztül valósul meg. Ha a csoportszerkezet már kialakult, az összeütközések száma és gyakorisága csökken.

Az emberi csoportok pusztán biológiai alapon történő szerveződés révén 100-150 főnél nagyobb méretűre, népesebbre nem nőhetnének. Az ember szabálykövető képessége, törvénytisztelete, az úgynevezett vegyes rangsor teszi lehetővé, hogy sokezres, többmilliós társadalmi hierarchiák létrejöhessenek, ahol mindenki pontosan tudja a saját helyét, tisztában van a lehetőségeivel, a jogaival és a kötelezettségeivel. A társadalom hierarchizálódása, kasztosodása, bizonyos közösségekben szigorú és egy életre szóló besorolást kényszerít a tagjaira, amiből nincs kitörési lehetőség (hindu állam).

Más rendszerek lehetővé tesznek bizonyos társadalmi mobilitást. A közösségben elfoglalt pozíció az emberi társadalomban a születéssel összefüggő helyzettel, a vagyoni állapottal, az egyén teljesítőképessségével, kapcsolati rendszerével, esetenként a vakszerencsével hozható összefüggésbe. A politikai, társadalmi rendszerek közül eddig, minden kétséget kizáróan (számos hibájával együtt) a szocialista berendezkedés hozta a legnagyobb társadalmi mobilitást.

Szexuális, frusztrációs és felderítő agresszió

A szexuális agresszió a humán közösségekben sem ritka jelenség. Az állatvilágban az elsősorban a hímek között megnyilvánuló szexuális agresszió célja minél nagyobb számú nőstény megszerzése, a maximális létszámú utód létrehozása céljából (genetikai fitnesz). Az emberi társadalomban a szexuális agresszió nem ritka jelenség. Ebben az esetben azonban, miután a szexuális tevékenység nemcsak utódok nemzésére, hanem örömszerzésre is irányul, a szexuális agresszió módszerei is változtak, bonyolultabbak, árnyaltabbak, rafináltabbak lettek, és jelentős szerepet játszanak benne testi adottságok mellett érzelmi, sőt anyagi tényezők is.