4. Harag, bűntudat, őszinteség

Húsz éves fiú álma
Könyvesboltban kell dolgoznom, fogalmam sincs, mi a feladatom, pedig meg kell állnom a helyemet, különben kirúgnak. Elém hoznak egy gyereket, aki gyilkos… ő maga mondja el, hogy megölte a nagyanyját, mert ő meg megölte a lányát, aki a gyerek anyja… erre én éktelen haragra gerjedek a gyerek iránt.
Dolgoznom kéne, mert ez az utolsó lehetőségem, de mivel nem tudom, mi a munkám, úgy csinálok, mintha szorgoskodnék, végezném a dolgom.
Ebben a látszólagos igyekvésben minduntalan gátol a kis gyilkos, mert őriznem kell őt, míg jön a rendőrség, meg a rendőrök jöttét kell intéznem, úgyhogy egyre borzasztóbb a helyzet. Végre megjön a rendőrség, iszonyúan félek, hogy még majd velem lesz a baj, mert nem fogják elhinni, hogy egy gyerek ilyesmire képes, de szerencsére a gyerek nekik is elmondja… Ekkor, ahelyett, hogy átadnám nekik a kis gyilkost, szétesik a kezeim közt, a feje leválik…

Az álmodóban a felnőttkor küszöbén összecsapnak személyiségének különböző összetevői, a homályos kulturális elkötelezettség, a szülőnek való kötelező megfelelni akarás, az anya és nagyanya iránti harag, a szigorú felettes én (önkontroll = rendőr) és az őszinteség. A harcból szerencsére az önkontroll és az őszinteség kerül ki győztesen. Az álmodó bevallja bűnét, kimondja a gyilkosságot (felvállalja az anyával, nagyanyával szemben táplált dühöt), ezzel a tudatosítással az agresszió szétesik, az álmodó felszabadul a bűntudat visszahúzó, gátló ereje alól.

5. Önmegvalósítási gátlás

15 éves fiú álom-jelensége
Kedves Álomfejtő, én a fiam álma miatt fordulok Önhöz. Rendszeresen azt álmodja, sőt eleinte nem is volt benne biztos, hogy álom és nem valóság, hogy nem képes megmozdítani a testét. Olyan, mintha meg lenne bénulva és ez nagyon ijesztő. Erősen kell koncentrálnia az egyes testrészeire, hogy meg bírja mozdítani őket, és akkor így lassan felébred, és minden rendbe jön. Remélem, nem betegség előjele…

Kedves Szülő!
Az álom a gyermekkorból való kitörés nehézségére utal. Erős, domináns szülők gyerekeinél gyakran fordul elő ilyesmi, attól való félelmükben, hogy nem tudják megvalósítani önmagukat. Aktivitásukat megbénítja valami, többnyire maguk sem tudják mi. Ha tudnák, küzdenének ellene. Vagy talán nem akarnak hadakozni a szülővel, nehogy elveszítsék a biztonságot. Ahogy a fia maga mögött hagyja a kamaszkort, remélhetőleg meg fog bátorodni, és mozdulni mer majd valamilyen irányba, amelyet ő választ meg magának. Bátorítsa, lelkesítse őt, semmiképpen ne kritizálja.

Várom az álmaikat, de játsszunk is egy kicsit!

Biztatom az olvasókat, hogy akik álmaik megfejtésére, megértésére vállalkoznak, küldjék el az e-mail címemre az álmukat és a hozzá tartozó kérdést, hogy a fentiekhez hasonlóan segíthessek a megértésükben, és esetleg tanulságul megmutathassuk a többi olvasónak is.
Végül egy játékos álomfejtő versenyre hívom az olvasókat. A következő álomhoz küldjenek megfejtési javaslatokat, mondjanak el mindent, amit megtudtak az álomból az álmodóról, és válaszoljanak a kérdésére. A legjobb megoldási javaslatot közzétesszük a cikksorozat következő részében.

Kedves álomfejtő!
Azt álmodtam, hogy sétálok az erdőben, és az ösvény közepén meglátok egy sündisznót. Már majdnem továbbmegyek, amikor eszembe jut, ez egy vaddisznócsapás, és ha legközelebb erre csörtetnek a vadállatok, agyontaposhatják szegény sünit. Meg akarom őt menteni, de nagyon szúrós, nem tudom, hogyan fogjam meg. Végül valahogy a tenyerembe veszem, meglepően puha és finom, jó lenne hazavinni. De mit szólnának otthon egy sünihez? Otthagyom és nagyon remélem, hogy nem esik bántódása.
Soha nem volt sünim, nem láttam már évek óta, vaddisznót meg még soha. Akkor miért álmodtam ezt?
A megfejtéseket az e-mail címemre küldjék el.

Zágon Judit
pszichológus, iparművész
http://web.axelero.hu/pszichoglass/frames.htm
Tel.:(20) 397-0611
E-mail: pszichoglass@t-online.hu