Az álomnak ezt a kellemes változatát próbálják fantáziájukban újra és újra átélni, vagyis agyukban „rögzíteni” a pozitív képsorokat. E relaxációs gyakorlatok hatására bizonyítottan csökkent a rémálmok jelentkezésének a gyakorisága, sőt a betegek fizikai és pszichés állapotában is mérhető javulás mutatkozott. Ez a tény Bódizs Róbert szerint azt mutatja, hogy az álmoknak szabályozó szerepe lehet az ébrenléti állapot érzelmi életére is. Feltételezhető, hogy minél kreatívabb, fantáziadúsabb, színesebb, változatosabb az álom, annál inkább segítséget nyújthat az ébrenlét stresszhelyzeteinek, érzelmi konfliktusainak, negatív történéseinek a megoldásában.

A gyomorfekélyes rosszat álmodik

A kutatókban felvetődött a kérdés: ha az álmok tartalmából ilyen egyértelműen lehet következtetni valakinek a lelki egyensúlyára, illetve annak a minőségére, vajon megmutatkozik-e az álmokban általános egészségi állapotának mibenléte? A választ egy országos méretű epidemiológiai vizsgálattól várták. A vizsgálatban résztvevőktől nemcsak egészségi állapotukról, betegségeikről érdeklődtek, hanem alaposan kikérdezték őket az álmaikról is. Keresték az összefüggést az álmok tartalma, fantáziavilágának gazdagsága, esetleg különösen bizarr vagy rémisztő volta, és a válaszadó egészségi állapotának változásai között.

A kérdések az adott válaszadó személy esetleges betegségeinek feltérképezését is célozták. Azt is megvizsgálták, hogy a felmérést megelőző években a megkérdezett hány napot töltött betegállományban, állt-e kórházi kezelés alatt és az mennyi ideig tartott. Az eredmények egyértelmű összefüggést mutattak az elmúlt három évben tapasztalt betegségek és az álmok érzelmi töltete között.

A gyomor- és nyombélfekély betegséggel kezeltek például sokkal gyakrabban számoltak be rémálmokról, mint az egészségesek. Ugyanilyen összefüggés mutatkozott más betegségfajták, például a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri panaszok vagy a daganatos betegségek esetében is. A kutatók a vizsgálatok eredményei alapján bizonyítottnak vélik azt a feltételezést, miszerint szerves összefüggés mutatható ki az álmok tartalma és az egészségi állapot között, ez azonban nem betegség-specifikus. Inkább csak jelzésértékű tényező, amely megmutatja a lelki egyensúly zavarait.

Ezt igazolják azok a megfigyelések is, amelyek megmutatták, hogy az otthoni balesetet elszenvedettek álmai szintén negatívabb tartalmúak, mint az egészséges személyeké. Ez a két példa jól mutatja, hogy a negatív fizikai vagy lelki változások – legyen azok betegség, baleset vagy környezeti következmény – mindenképpen negatív irányban hatnak az álmok tartalmára. Az ilyen álmok akkor is megjelennek, ha az egyén valamilyen (akár általa képzelt) ok miatt, a saját egészségi állapotát rosszabbnak ítéli az egészséges emberekénél.

A vizsgálat adatainak összegzése után a kutatók a következő megállapításokat tették: bizonyos, hogy összefüggés van az álmok érzelmi tartalma és az egészségi állapot között, továbbá kapcsolat mutatható ki a negatív tartalmú álmok és az egyén betegségtudata között is. Bizonyos esetekben azonban ettől függetlenül is megjelenhetnek a nyugtalanító álmok. Szoros kapcsolat van az álmok érzelmi töltete és az ébrenlét jólléti állapota között is. A rémálmok és az általuk jelzett betegségek miatt pedig csökken az illető munkaképessége, romlik a fizikai és pszichés állapota.

Lóránth Ida