Bátran kijelenthetjük: nem szívesen járunk fogorvoshoz. De vajon más lesz-e a véleményünk, ha tudjuk, hogy a fogak, a szájüreg kiválóan jelzik belső világunk állapotát? A holisztikus fogorvoslás ugyanis nem egyenlő a „mészárlással”, hanem segíthet megfejteni lelkünk bajait is.

A fogászatot meg lehet közelíteni az analitikus, logikus, funkcionális szemlélet alapján, ahogy a hétköznapi fogorvoslás is teszi, de meg lehet közelíteni a szintetizáló, analógiás, holisztikus gondolkodás mentén is. Az utóbbiakat alkalmazza a gyógyítás folyamán a biológiai, holisztikus fogorvoslás. Ezt a kétféle megközelítést úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a hétköznapi fogorvos a forma alapján, a holisztikus fogorvos pedig a tartalom, az információ oldaláról közelít. Ehhez tudni kell, hogy a megnyilvánult világban forma és tartalom, anyag és információ együtt jár, ehhez a kötőanyagot meg az energia szolgáltatja. Az ismert E = mc² képlet is ezt írja le.

Külső és belső világunk kapcsolata

Meg kell említeni még azt a jelentős tételt is, hogy az iskolai medicina és a természetgyógyászat profán része meglehetősen hasonlóan gondolkozik, és hasonló terápiás eszközöket vet be. Csak az adagolás tekintetében van különbség. Nevezetesen, mindkettő ok-okozati terápiát folytat, analitikus tünetfeltáró módszerekkel, mely tüneteket az egyik elnyomja (antiterápia), a másik a tüneteket látszólag magasabb összefüggéseiben látva, de mégiscsak egy másik megjelenési síkra tereli, ezzel a valódi megoldást elodázza (ingerterápia), ahelyett, hogy a forrásnál segítene megoldani a problémát.

Sokszor még a felhasznált gyógyszer is azonos, csak az adagolás mikéntjében van különbség. A vadgesztenye, Aesculus hippocastanum, mindkét gyógyítási módszerben megjelenik, eltérő adagolási mennyiségben. A valódi gyógyító rendszerekben alapelv, hogy a diszharmónia megjelenési szintjén kezdi kezelni a pácienst. Ugyanakkor célul tűzi ki, hogy a beteg képes legyen – az ilyenkor minden esetben fennálló – érzelmi-lelki és mentális-szellemi diszharmóniáját felismerni és megváltoztatni. Ezzel a közös munkával érik el, hogy az ember külvilága és belvilága felé, magasabb rendezettséget hozó állapotba jusson.

Ehhez ismerni kell az analógia törvényét és megfelelően kell tudni alkalmaznia azt. Nevezetesen, hogy a külső világunk, a formák és jelenségek világa tükrözi (kölcsönhatásban van vele) a belső világunkat, gondolkodásunkat, érzelmi állapotunkat.

A fogorvoslás és a személyiség

A betegség mindig hiányállapot, amely azért alakult ki, hogy erre a hiányra figyelmeztessen bennünket. Arra a hiányra, amely megakadályoz minket, hogy jól érezzük magunkat, hogy boldogok lehessünk. Persze ezt a hiányállapotot úgy kell mindenkinek szemlélnie, hogy végső soron el kell tudni majd jutni oda, hogy „belátom, semmi sem hiányzik, mert mindenem megvan”.

„Aki semmit sem akar birtokolni, az a mindenséget birtokolja” – mondta O Sensei, az aikido atyja. A fentiekből tehát az tűnik ki, hogy a gyógyításban a tüneteknek és a gyógyítónak kell arra szövetkeznie, hogy közös munkával felfedik a szenvedés fátylát, és hozzásegítik az embert a jelen tanulási folyamat megértéséhez.

A fogorvoslás nagyon fontos, az analógiás gondolkodást nagymértékben segítő területe a korai diagnózisnak és kezelésnek. A szájüreg, benne a fogakkal, nyelvvel, nyálkahártyával, folyamatos kétirányú kommunikációban van a szervezet többi részével, ennek a rendszerét már több mint 50 éve, leírták szorgos kutatók, és az ősi, hagyományos kínai rendszerbe illesztve, felhasználói szintre emelték. Ennek alapján, a későbbi tapasztalatok következményeit is a rendszerbe illesztve alakult ki a pszichodontológia területe, amelynek alkalmazásával a fogorvos meglepő felfedezéseket tehet a személyiség jellemzőire vonatkozóan.

Nyelvünk, fogaink és belső világunk összefüggései

Megemlíthetem a nagyon gyakran kezelésre szoruló rágó fogakkal kapcsolatos példát, amelyben a megfelelő fogorvosi kezelésre nem gyógyuló, továbbra is érzékeny felső hetes fogról van szó. Ilyenkor felmerül a foghoz tartozó funkciókörben, nevezetesen a gyomor-lép funkció körében meglévő zavar vagy váltóhatás lehetősége. Ez azt jelentheti, hogy a fog azért érzékeny továbbra is, mert a gyomor-funkciós kör (energiacsatorna) érzelmi témája az elégedetlenség, csalódottság, túlzott kritika, önkritika, tépelődés, aggodalmaskodás van jelen. A beteg élethelyzetének, aktuális érzelmi, szellemi állapotának felfedésével, tudatosításával és szükség esetén például homeopátiás segítségnyújtással elkerülhetők a fogon az amúgy felesleges beavatkozások (pl. gyökérkezelés).