Számos ellentmondásos elmélet foglalkozik azzal, hogy miért öregszünk. Mindazonáltal, ezeket két fő kategóriába sorolhatjuk: a sztochasztikus és a programozás elméletek osztályába. Ismerkedjünk meg ezekkel az elméletekkel!

A sztochasztikus elméletek

Ezek az elméletek az öregedés kopás-és-sírás elméleteiként is ismertek. Ennek az elméletnek az alapfeltétele szerint azért öregszünk, mert a testünkre ható külső és belső források halmozottan károsítják a szervezetünket. Mivel ezeket a károkat nem lehet megjavítani, az idő múltával a testünk egyszerűen elkopik.

Az egyik sztochasztikus elmélet a szabad gyökök szerepét tartja fontosnak. A szabad gyökök instabilak, mivel sok bennük az elektron. A modern tudományok által támogatott elmélet szerint ezek a gyökök a különféle anyagcserék miatt folyamatosan képződnek a testünkben.

Amint a szervezetünkbe jutnak, ezek a gyökök erőszakosan reagálnak más sejtmolekulákkal szemben, és ebben a folyamatban a sejtek megsérülnek. Ezek a gyökök hatással vannak a sejtek ellátására és szerkezetére is, és amint a kár bekövetkezik és a DNS-t is érinti, onnan már nincs visszaút. Ezek a károk idővel csak nőnek és megváltoztatják a testünket, amit mi öregedésként fogunk fel.

Egy másik sztochasztikus elmélet szerint az öregedést a DNS-t károsító különböző külső és belső tényezők okozzák. A belső tényező a szokatlan sejtosztódás. Ha a sejtek rosszul osztódnak megtörténik a kár, amely az esetek többségében visszafordíthatatlan. A külső tényező a környezetben lévő vírusok, szennyeződések, vegyszerek által okozott sérülés.

A sztochasztikus elméletben találunk néhány közvetett igazságot is. Az olyan embereknél, akik egészségtelen életet élnek, például drogokat vagy alkoholt használnak, vagy megfelelő védőfelszerelés nélkül dolgoznak a vegyszeriparban, már korán felfedezhetjük az öregedés jeleit.

A programozás elméletek

Ezeknél az elméleteknél az öregedés hátterében a genetikus programozás áll. Az ebbe a kategóriába tartozó elméleti szakemberek szerint minden egyes ember egy genetikus programozásba tartozik, és beépített biológiai órával rendelkezik. Tehát a biológiai óra szabályozza az öregedés folyamatát. Mindamellett, érdekes módon, ennek az órának nem tudni semmit a hollétéről.

A legutóbbi kutatások szerint ez az óra a DNS láncon található, ami magába foglalja a kromoszómáink végét, vagyis a telomérát. Minden alkalommal, amikor egy sejt osztódik, a teloméra természetes módon rövidebb lesz. Ha a teloméra rövidülésének folyamata eléri a kritikus pontot, a sejtosztódás megáll, és akkor megjelennek az öregedés jelei.

Ezt az elméletet az a tény is alátámasztja, hogy minden fajnak megvan a maga élettartama. Ez azt jelenti, hogy egy fajnak a DNS-e úgy van beprogramozva, hogy egy bizonyos évszám után lejár.

Jelenleg a tudósok úgy vélik, hogy az öregedést a környezeti és a genetikus tényezők összetett kölcsönös hatása okozza. Ami ezt a két elméletet illeti, nem áll rendelkezésünkre elég bizonyíték, hogy megállapíthassuk melyik a pontosabb.

(Forrás: www.edenkert.hu)