Sokunk az utolsó pillanatig halogatja szakember felkeresését, amikor már nem tudja tovább tűrni a fájdalmat. Előfordulnak azonban fordított esetek is, amikor a szakemberek állítják, hogy minden rendben van, de mi az ellenkezőjét érezzük. A környezetünkben élő emberek véleménye arról, hogy mi nem vagyunk orvosok és nem tudhatjuk, mi történik, csak eltompítja az intuíciót és zavar annak a megértésében, hogy mit jelez a szervezetünk.

Az orvos bennünk lakozik

Mindannyiunkban ott lakik a saját orvosunk, aki állandóan küldi a jelzéseket arról, mi történik a szervezetünkben. Ha nem figyelünk oda rá vagy a betegségek jelzését fájdalomcsillapító szerekkel tompítjuk, a szervezet akkor is „kopogtat” – például álmunkban.

Sz. Natália, 27 éves. „Fél évvel ezelőtt történt velem egy érdekes esemény. Mammográfián voltam, ahonnan ultrahangos tejmirigy vizsgálatára küldtek tovább. Ez negatív eredménnyel zárult. Ezután egy hónapon keresztül diszkomfort érzésem volt, sőt fájdalmat is éreztem a bal mellemben. De úgy gondoltam, mindezt csak beképzelem magamnak.

Egyszer csak láttam egy álmot, amelyben a bal mellem fémhuzallal volt körbehúzva. Izzadtan ébredtem, és reggel rögtön elmentem az orvoshoz, hogy megkérjem, ismételje meg a vizsgálatot. Sokáig próbált lebeszélni az ismételt vizsgálatról, szokványos női szeszélynek tartva kérésemet. Miután azonban állhatatos maradtam, megvizsgáltak. A bal mellemben egy kis csomót fedeztek fel. Meggyőződésem, hogy azért sikerült megőriznem a mellemet, mert hallgattam az intuíciómra.”

K. Jelena, 36 éves. „Eléggé szkeptikus vagyok. Pénzügyi végzettségem van, megszoktam, hogy a számoknak és a konkrét tényeknek higgyek. A belső K. Jelenahangról szóló összes mesét pedig a korlátolt emberek csapongó kitalációinak tartottam. Egyszer azonban velem is megtörtént egy eset. Egy nem túl bonyolult operáció előtt az orvos felírt néhány gyógyszert. Éjjel álmot láttam, amelyben a szobámba bejött egy gyermekkoromból, az udvarunkról ismerős kutya. Megörültem neki, odarohantam átölelni, a kutya azonban odament a gyógyszerekkel borított asztalhoz, és az egyiket a mancsával lelökte a földre. Felemelve ezt a gyógyszert, határozottan éreztem, hogy ezt nem szabad beszednem. Reggel, leküzdve kétségeimet, mégiscsak felhívtam az orvost, és kiderült, hogy a recept felírása közben a fiatal nővér hibázott. Ami a legérdekesebb, hogy a hiba éppen abban a gyógyszerben volt, amit a kutya lelökött a földre.”

Ne a reklámokra, magunkra figyeljünk!

A két fenti példában az intuíció segített elkerülni a problémákat. Az esetek többségében azonban egyszerűen nem vesszük észre szervezetünk jelzéseit. Mi lehet az ok? Elszoktunk attól, hagy önállóan gondoskodjunk szerveztünk állapotáról. Mindenki ismeri azokat az egyszerű szabályokat, amelyek az egészség megőrzéséhez szükségesek, de sajnos kevés a „hős”, aki képes minden reggel időt szakítani a tornára, vagy minden nap gyalogol legalább egy pár kilométert.

Ezen kívül sokszor őrült módon viszonyulunk a különböző gyógyszerek használatához. Ha hiszünk a reklámoknak, a szakemberek naponta találnak fel forradalmi szereket, melyek bármilyen betegséget legyőznek. Sajnos ettől még a betegek száma nem csökken. Bármely készítményt csak a tapasztalt orvos javallatára szedjünk!

A legfontosabb pedig: hallgassunk a szervezetükre és igyekezzünk nem elmulasztani a jelzéseit.

Miről adhatnak jelzést a betegségek?

Az artritisz a test reakcióját jelezheti a gondolatainkra, amelyek szerint mások túlságosan kizsigerelnek minket. Hagyjuk abba az állandó jótékonykodást, értékeljük át a tetteinket, ha pedig ez nem sikerül, akkor igyekezzünk örömöt kapni a másoknak tett szolgálatokból.

Az íny betegségei tükrözik a választásra való felkészületlenségünket. Váljunk határozottabbá, és a körülöttük lévő világ jobbá válik.

A hátfájások azt mutatják, hogy túl sok gond súlya nyom minket. A szervezet kiált: „Egyenesítsd ki a vállad, dobd le magadról a problémák terhét.” A hát felső részében található fájdalom a támasz hiányát mutatja. Ha a derekuk fáj, azt jelenti, hogy nincs megfelelő anyagi biztonságérzetünk.

A torok csak úgy, magától nem betegedhet meg. Fokozatosan gyullad be és kapar – az átélt sérelmek miatt. Hagyjuk abba a sértődést.

A veseproblémák szintén a sérelmek és a csalódások miatt lépnek fel. A lélek ilyen állapota vegyi reakciókat indíthat el, amelyek képesek megbontani a szervezetben az összes folyamat törékeny egyensúlyát.

Ha a saját érzelmeinkkel árthatunk szervezetünknek, akkor ennek megfelelően a helyes gondolatok segítségével képesek is vagyunk meggyógyítani. Egyszerűen csak nem mindenki kész arra, hogy megváltoztassa önmagát. Sokkal egyszerűbb a genetikára, ökológiára, a korra és még száz egyéb problémára hivatkozni, mint becsületesen beismerni magunknak: „Igen, helytelenül élek. A testem is erről ad jelzéseket.”

Ahhoz, hogy egészségesek legyünk, először is akarni kell ezt. Figyelmesen hallgatva testünk hangjára, dolgozzunk magunkon, változzunk jó irányba, és a testünk hálás lesz ezért még sok-sok éven át.

(Forrás: natural-medicine.ru, oroszból fordította: Bajkovné Erdész Mária)