Ha megtanuljuk, hogy egy jelet milyen esemény követ – például az ismert zene nyomában megjelenik a fagylaltoskocsi –, akkor ezentúl vajon mindig erre a jelre figyelünk fel, vagy ezt elraktározva újakat keresünk?

A pszichológusok úgy tartják, mindkét stratégiát alkalmazzuk. A megjósolhatóság-elv alapja az, hogy az ismert hangok keltik fel a figyelmünket, míg a bizonytalanság-elv szerint az új, ismeretlen, meglepetést okozó jeleket keressük, és kíváncsian várjuk, hogy milyen következményekkel fognak járni.

Először állatokon, majd embereken végezték el a kétfajta észlelés vizsgálatát. „Tisztán meghúzható köztük a határ.” – mondta el Oren Griffiths, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa. „Úgy tapasztaltuk, hogy az emberek főleg akkor figyeltek fel egy jelre, ha annak következményében nem lehettek biztosak.”

A tanulmány a Psychological Science című lap soron következő számában jelenik meg.

A kutatók a „negatív átvitel” nevet adták a jelenségnek, melynek során megtanuljuk az összefüggést a jel és a következmény között. Ha ismert jelet észlelünk, úgy gondoljuk, tudjuk, mire számíthatunk, így nem tulajdonítunk neki nagy jelentőséget – így egy váratlan végkifejletet később észlelünk, mint akkor, ha maga a jel is ismeretlen volt. A negatív átvitel szépen illusztrálja, hogyan működik a bizonytalanság-elv.

A kísérlet résztvevőinek bemutatták Mrs. X-et, aki almát evett. Egy részüknek azt mondták, enyhe, más részüknek, hogy komoly allergiás tüneteket fog produkálni. Majd lejátszották a filmet, ahol az asszony igen rosszul lett, és kutatók azt figyelték, milyen hamar veszik észre az alanyok a rendellenes reakciót. Úgy tapasztalták, hogy akiknek szóltak, hogy mire számíthatnak, hamarabb észlelték a bajt. Azoknak is hamar feltűnt, akiket bizonytalanságban hagytak – vagyis úgy tudták, hogy az asszony néha rosszul lesz, máskor nem –, legkevésbé viszont azok vették észre, akik enyhe tünetekre számítottak.

„Akik nem tudták, mire számíthatnak, jobban odafigyeltek. Így működik a bizonytalanság-elv.” – vonta le a következtetést Griffith.

(Forrás: Medipress)