Az internet nagyon fontos lehet a tizenéves fiatalok pszichológiai fejlődése szempontjából, állítják a Tel Aviv-i Egyetem kutatói. Az amerikai tizenévesek egyre több időt töltenek az interneten, és a szülők egyre nehezebben tudják elszakítani gyereküket a Twittertől, a YouTube-től és a Facebooktól.

Az interneten rejtőző estleges veszélyek ellenére az online eltöltött idő nagyon is jótékony hatással lehet a fiatalok egészséges pszichológiai fejlődésére, állítja Moshe Israelashvili, a Tel Aviv-i Egyetem professzora egy 278 főt vizsgáló tanulmány eredményeire hivatkozva.

A kutatók megállapították, hogy a fiatalok nagy része az internet segítségével keres válaszokat a saját személyiségével kapcsolatban, és a neten felfedezett információk alapján kezdi el felépíteni a saját jövőbeli életét. Moshe Israelashvili professzor kutatásának részleteit a Journal of Adolescence című szakfolyóirat legutóbbi számában publikálták.

A professzor arra bátorítja a szülőket és a tanárokat, hogy próbálják meg új szempontból megközelíteni az internetezést, és próbáljanak meg úgy viszonyulni a fiatalok netezéssel eltöltött idejére, hogy az akár jótékony hatással is lehet a pszichológiai fejlődésükre. Israelashvili az internetezésen belül pozitív példaként emlegette a közösségi portálok egyre szélesebb körű használatát.

A kutatók felfedezték, hogy létezik egyfajta negatív korreláció a túlzott internethasználat és fiatalok önértékelése és az egójuk fejlődése között. Israelashvili professzor meglátása szerint az internetezésnek valóban lehet destruktív és izoláló hatása, de semmiképpen nem elhanyagolható az internetezés pozitív, informatív és szocializáló hatása sem.

A pszichiáterek jelenleg akkor beszélnek függőségről, ha a felhasználó hetente legalább 38 órát tölt az interneten. Israelashvili szerint azonban nem a mennyiség, sokkal inkább a minőség a meghatározó ebben kérdésben. A tanulmány eredményei alapján ugyanis az derült ki, hogy a fiatalok jó része az internetet egyfajta segédeszközként használja, hogy jobban megismerje saját magát.

(Forrás: Medipress)