Egy nemrégiben elkészült tanulmány szerint a dolgozó anyák egészségesebbek és boldogabbak, mint azok, akik az iskoláskorig otthon maradnak gyermekükkel. A megfigyelés 1991-ben kezdődött 1364 anya bevonásával, akiket először a szülés után, majd az azt követő tíz évben többször is meginterjúvoltak. A mostani írás a Journal of Family Psychology című folyóirat decemberi számában jelenik meg.

„A teljes munkaidős állással és az otthonléttel szemben a részmunkaidős foglalkoztatás tűnt minden szempontból a legideálisabb megoldásnak. Néha azonban nem találtunk eltérést a kétfajta módon dolgozó nők kiegyensúlyozottságában” – mondta el a kutatás vezetője Cheryl Buehler, az Észak-Karolinai Egyetem humánfejlődési és családtudományi professzora.

Példaként elmondta, hogy a részmunkaidőben dolgozó anyák jobb általános egészségnek örvendtek, és kevesebb depressziós tünetet mutattak, mint az otthon lévő anyukák, ám teljes munkaidőben dolgozó társaikhoz képest nem volt kimutatható ilyen különbség. Ugyanígy hasonlóan vélekedtek arról is, hogy a munkájuk jó hatással van a családi életükre, és általa jobb szülőkké válhatnak.

A részmunkaidős anyukák ugyanannyit tudtak segíteni gyermekeiknek a tanulmányokban, mint az otthon lévők, és többet, mint azok, akik teljes munkaidős állást vállaltak. Ugyanakkor ők voltak azok is, akik a legjobban rá tudtak hangolódni óvodás korú gyermekükre.

„Legjobban a részmunkaidős foglalkoztatás támogatja a kiegyensúlyozott családi életet, ezért jó lenne, ha a munkáltatók is jobban kihasználnák az ebben rejlő lehetőségeket, és az így dolgozó nők előtt is nyitva állna a karrierépítés lehetősége” – vélekedett a tanulmány társszerzője Marion O´Brien, szintén az Észak-Karolinai Egyetem professzora.

A kutatásban részt vevő nők 24 százaléka tartozott az Egyesült Államok valamilyen etnikai kisebbségi csoportjához, 14 százalékuk volt egyedülálló, és mindössze egy százalékuknak nem volt érettségije. 25 százalékukat foglalkoztatták a felmérés ideje alatt legalább egy ideig részmunkaidőben.

A szakemberek szerint a tanulmány hiányossága, hogy családonként csak egy gyermeket vontak be a megfigyelésbe, és főként a munkaórákra helyezték a hangsúlyt. Véleményük szerint a jövőben olyan szempontokat is érdemes lenne figyelembe venni a téma kapcsán, mint a szakma, a munkarend rugalmassága vagy az esetleges váltott műszak.