Arthur Aron, a New York-i Állami Egyetem kutatója MRI segítségével próbált közelebb jutni a szerelem valódi természetéhez, és arra a megállapításra jutott, hogy ez a mindent elsöprő érzelem egyszerre képes a legjobbat és a legrosszabbat is kihozni az emberből. Amint a szakember fogalmazott, a szerelem nem csupán szexuális vágy, és nem is csupán egy sajátos érzelemmegnyilvánulás, sokkal inkább egy különféle motivációk által vezérelt állapot.

Jon Maner, a Florida Állami Egyetem kutatója ezt azzal egészítette ki, hogy evolúciós szempontból a szerelem arra szolgál, hogy hosszú távon összetartsa a partnereket, ezért a szerelmes ember legfőbb motivációja, hogy megvédje kettőjük kapcsolatát. Ugyanakkor mindez problémákat is rejt magában, hiszen minél jobban szereti valaki a másikat, annál nagyobb veszteségként éli meg, ha a kapcsolatuk véget ér, így sokszor bármire képes azért, hogy ez ne történjen meg.

Maner és csapata három kísérlet során összesen 130 tartós kapcsolatban élő embert kísért figyelemmel, hogy megtudják, mennyire teszi érzékennyé az embert a szerelem a kapcsolatot fenyegető veszélyekkel szemben. A kísérletek során azt tesztelték, miként reagálnak az emberek, ha egy vonzó vetélytárssal találják szemben magukat. Mindegyik kísérlet során azt tapasztalták, hogy minél mélyebb szerelmet érzett valaki a párja iránt, annál agresszívabban lépett fel a riválisokkal szemben, és annál nagyobb hévvel becsmérelte őket.

Amint azt Maner kifejtette, az erős érzelmek érzékenyebbé tették a kísérleti alanyokat már csak a hűtlenség lehetőségének felmerülésével szemben is, ezáltal agresszívabbá váltak a vonzónak ítélt vetélytársakkal szemben, ami egyértelműen mutatja, hogy a szerelemnek a maga romantikája mellett bizony megvan a sötét oldala is.

Egy másik vizsgálat során Josh Ackerman, az MIT Sloan Menedzsment Iskola munkatársa kollégáival arra a felismerésre jutott, hogy az általános nézettel szemben, miszerint a nők vallanak először szerelmet és az ő számukra nagyobb boldogság ilyen vallomást hallani párjuktól, a valóságban pont fordítva történik mindez, továbbá, hogy a bűvös „szeretlek” szó a férfiakat akkor teszi boldogabbá, ha a szexuális együttlét előtt hangzik el, a nőket pedig akkor, ha utána.

Egy harmadik kutatás során Lisa Diamond, az Utah Egyetem munkatársa csapatával azt vizsgálta, milyen mértékben hatnak egymás hangulatára és fizikai állapotára a szerelmesek. 34 együtt élő pár tanulmányozása során azt állapították meg, hogy az egymástól való hosszabb távollét megemelte a párok stresszhormonjának, a kortizolnak a szintjét és negatívan hatott az alvásuk minőségére is, amit csak a hosszabb telefonbeszélgetések tudtak valamelyest ellensúlyozni. A fenti tanulmányok a Personality and Social Psychology című lapban jelentek meg.