„Mintha tegnap történt volna!” – mondjuk azokra az emlékekre, melyek élénken élnek bennünk, míg az előző napi ebéd néha a feledés homályába merül. A Torontói Egyetem pszichológusainak kutatása szerint minél fontosabbnak élünk meg egy eseményt, annál élesebben érzékeljük akkor, és annál pontosabban idézzük föl később.

„Az érzelmi hatást kiváltó képeket tisztábban látjuk a semlegeseknél” – mondta Dr. Rebecca Todd, a kanadai intézmény pszichológiai tanszékének oktatója. A vezetésével készült tanulmány a Journal of Neuroscience című szakfolyóirat legfrissebb számában jelent meg. „Akár pozitív eseményről van szó, például első csókról, gyermek születéséről, esetleg egy díj elnyeréséről, akár negatív történésről, úgymint traumáról, szakításról, fájdalomról vagy szégyenről, a legfontosabb pillanatok velünk maradnak” – magyarázta a szakértő.

„Sőt, eredményeink szerint az első észlelés pontossága előre jelzi, hogy később mennyire fogunk emlékezni rá. Az úgynevezett »érzelmileg fokozott élénkség« vakuként világítja meg az életünk történéseit, s lehetővé teszi a részletes emlékezést” – tette hozzá Dr. Todd, aki Adam Andersonnal, illetve a Manchesteri, a Kaliforniai és a San Diegó-i Egyetem munkatársaival közösen az agyi aktivitás megfigyelésével vont le következtetéseket az észlelés és az emlékezés folyamatára vonatkozóan. Kiderült ugyanis, hogy az érzelmi szempontból fontosnak tekinthető események nemcsak a memóriáért felelős amygdala régió működését ösztönzik, hanem a látásközpontét és az érzékelés összefogásáért felelős hátsó szarvét is.

A kutatók érzelmi hatást kiváltó negatív képeket – erőszakot, csonkítást és vicsorgó cápákat – mutattak a vizsgálati alanyoknak, amelyeket szintén érzelmi hatást kiváltó, ám pozitív – enyhén erotikus – fotók követtek, végül pedig semleges, tehát embereket vagy mozgólépcsőt ábrázoló képek következtek. Valamennyi fotót változó mértékű, gyenge minőségű televíziós képre hasonlító vizuális zajjal látták el, és azt kérdezték a résztvevőktől, hogy az adott kép egy összehasonlítási alapot képező fotóhoz képest inkább vagy kevésbé zajos-e.

„Míg az emberek többnyire jól mérték föl a zaj erősségét, élesebbnek látták az érzelmileg fokozott élénkséget eredményező jeleneteket. A szubjektív jelentés tehát befolyásolta az érzékelést” – összegezte Dr. Todd.

Az emlékezés vizsgálatára két tesztet végeztek a kutatók. Elsőként 45 perccel az előző feladat után az alanyoknak le kellett írniuk, milyen részletekre emlékeznek a látottakból – ez képezte az élénkség mérésének alapját. A vizsgálatot egy hét elteltével megismételték. „Mindkét esetben kiderült, hogy az érzelmi élénkséget kiváltó képek mélyebben bevésődnek a tudatba, s így jobban emlékszünk rájuk” – fejtette ki a Torontói Egyetem szakértője, aki kollégáival együtt végül képalkotó diagnosztikai módszerrel, EEG-vel is alátámasztotta a feltételezéseit.

„Az agy egyötöd másodperc alatt érzelmileg élénk állapotba került az érintett képek észlelése után, ami a látóközpont működését is serkenti. Érzelmeink tehát nemcsak az emlékezés folyamatát, de látásunkat is befolyásolják” – fogalmazott Dr. Todd.