Egy friss kutatás szerint a gyerekkorban elszenvedett bántalmazás, ill. a szülői szeretet hiánya olyan érzelmi és fizikai megrázkódtatásokat okozhat, melyek egy életen át elkísérik az érintetteket. A kutatók megállapították, hogy az átélt negatív élmények a testi egészségre is kihatnak, és hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

A kutatást vezető Judith E. Carroll ugyanakkor hozzátette, hogy szerencsére a testi egészség terén elszenvedett károsodások visszafordíthatóak, még ha a lelki sebek igen nehezen is gyógyulnak be. A szakember azt is megjegyezte, hogy azok a gyerekek, akik kellő szeretet kapnak szüleiktől, sokkal védettebbé válnak a különféle betegségekkel szemben, mint azok, akiket elhanyagolnak vagy bántalmaznak.

A kutatás során a szakemberek 756 olyan felnőttet kísértek figyelemmel, akik egy egészségi állapotot felmérő programban vettek részt. A résztvevőknek megmérték a vérnyomását, szívritmusát, stressz hormonszintjét, koleszterinszintjét, derékbőségét, vércukorszintjét, valamint ellenőrizték, van-e bármilyen gyulladás a szervezetükben, és ezek alapján megállapították, mekkora kockázata van annak, hogy koszorúér-betegség alakuljon ki náluk. Ezzel párhuzamosan egy tesztet is kitöltettek az alanyokkal, mely különféle, a gyerekkorukra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Az eredmények kiértékelése után a szakemberek egyértelmű összefüggést találtak a gyerekkorban elszenvedett sérelmek és a különféle betegségek kockázatának megemelkedése között. Az is kiderült, hogy a legnagyobb egészségkárosodási kockázat azoknál állt fenn, akik arról számoltak be, hogy gyerekként nem tudtak kötődni szüleikhez, nem kaptak tőlük érzelmi támaszt, ugyanakkor számtalan bántalmazás érte őket. Akik viszont szerető szülőkről, meleg családi légkörről számoltak be, azoknál a betegségek kockázatának mértéke igen alacsony volt.

Amint azt Teresa Seeman, a Kalifornia Egyetem professzora kifejtette, a kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a korai gyerekkorban átélt negatív tapasztalatok az egészség minden területére kifejtették hatásukat, így ezek a gyerekek már eleve hatalmas hátránnyal indulnak az életben.

Carrol abban bízik, hogy vizsgálatuk eredményei felhívják az illetékesek figyelmét arra, milyen fontos, hogy a negatív környezetben felnövő gyerekeken minél korábban segítsünk, és minél előbb kiemeljük őket a nem megfelelő környezetből, illetve, hogy a szülőket, pedagógusokat kellő információval lássuk el a témával kapcsolatban, hiszen ha időben megtörténik a közbelépés, azzal a gyerekek hosszú távú egészségi állapotát is pozitívan lehet befolyásolni.