A szemünk jóval több mindent lát, mint ami tudatosul bennünk. Az Arizonai Egyetem munkatársainak vizsgálata alapján felmerül, hogy a látómezőkben lévő objektumok anélkül is befolyásolhatják a döntés folyamatát, hogy az tudatosulna bennünk. Ez a megállapítás alapvetően forradalmasíthatja a vizuális érzékelésről és a kognitív funkciókról kialakult képünket.

Laura Cacciamani szerint elméletük evolúciós gyökerekkel bír, ugyanis a az őskori ember olyan környezetben élt, mely a túléléshez állandó éberséget követelt. „Miközben egy tevékenységre fókuszálunk, az agyunk feldolgoz mindent, ami körülvesz minket – anélkül, hogy ez tudatosulna bennünk” – tette hozzá. Maga a teória Jay Sanguinetti korábbi kutatásaira épül, mindkét tézis ellentmond vizualizáció és a tudat kapcsolatáról kialakult a hagyományos képnek, mely szerint az agyba csupán egy megszűrt, a lényegre koncentráló információ kerül feldolgozásra.

A munkacsoport egy olyan vizsgálatra alapozta megállapításait, melynek során a résztvevők egy számítógép előtt ülve egy szóról kellett dönteniük, hogy az megtalálható-e a természetben. Az egyik billentyű a természetest, a másik a mesterségest jelentette. Azonban – amiről az alanyok nem tudtak – a szó feltűnése előtt 50 milliszekundumnyi időre egy tárgy sziluettje jelent meg, ami alapvetően befolyásolta döntésüket.