Szeretteink védelme érdekében a legtöbben bármire képesek vagyunk, akár még arra is, hogy egy másik személynek ártsunk. Védelmünkbe vesszük és segítjük azt, aki szimpatikus nekünk, és nem csak akkor, ha egy harmadik fél ártani akar az illetőnek, hanem akkor is, ha csak pusztán azt szeretnénk, hogy az általunk preferált személy jusson valamilyen előnyhöz.

A Buffalo Egyetem munkatársai, Michael J. Poulin és Annette E. K. Buffone mindezt két hormon jelenlétével magyarázzák: az oxitocinéval és a vazopresszinéval. A szakemberek a kutatás során a részvevőket egy kérdőív kitöltésére kérték fel, melyben egy olyan emberről kellett beszámolniuk, aki nagyon közel áll hozzájuk, és egy olyan eseményt kellett felidézni, amikor ennek a szeretett személynek egy harmadik fél ártani próbált. Az alanyokat ezután arra kérték, írják le, milyen érzéseket keltett bennük ez a helyzet, és hogyan reagáltak a történtekre.

A kutatás másik része egy kísérletből állt, mely során először is nyálmintát vettek mindenkitől, hogy ellenőrizhessék az alanyok hormonszintjét, majd elmeséltek számukra egy történetet egy olyan emberről, akivel ők még korábban sosem találkoztak, majd közölték velük, hogy ez az illető egy közeli szobában van egy másik ismeretlennel. Az elmesélt történettel a szakemberek célja az volt, hogy az alanyok az első ismeretlen iránt szimpátiát érezzenek. A kísérletben résztvevőkkel azt is közölték, hogy mindkét személy egy matematika tesztet tölt ki egymással versenyezve, és mindkettőjüket fájdalomnak fogják kitenni, hogy megtudják, miként hat a fizikai kín a teljesítőképességükre. Az alanyoknak ezután az volt a feladata, hogy eldöntsék, mekkora fájdalomnak tegyék ki azt az idegent, aki az ellen a személy ellen versenyzett, aki iránt korábban már szimpátiát ébresztettek bennük.

Az eredmények azt mutatták, hogy minél nagyobb szimpátia ébredt valakiben az első ismeretlen iránt, annál nagyobb fájdalomnak akarta kitenni a másik idegent. Emellett az is kiderült, hogy azokban, akikben szimpátia ébredt az ismeretlen iránt, változás állt be mind az oxitocin-, mind a vazopresszin-receptorokban.

A szakemberek nem lepődtek meg azon, hogy éppen ennek a két hormonnak van szerepe abban, hogy a szeretteink mellett teljes mellszélességgel kiállunk, hiszen előbbi szeretet-hormonként is ismert, utóbbi pedig a szexuális motivációkban is fontos szerepet tölt be.

A kutatók azt is megállapították, az, hogy védelmünkbe vesszük és segítjük azt, aki szimpatikus nekünk, nem csak akkor fordul elő, ha egy harmadik fél ártani akar az illetőnek, hanem akkor is, ha csak pusztán azt szeretnénk, hogy az általunk preferált személy jusson valamilyen előnyhöz.