Az ízt általában előbb vesszük figyelembe, mint a pontosan mérhető tápértéket. Ha választani kell az ételek közül, az egészségesség általában nem befolyásolja a döntést – mindig csak az íz. Amikor a tegnapi fánkért nyúlunk a friss alma helyett, agyunk lényeges döntési folyamatokon megy végig, mielőtt eljutna a végleges cselekvéshez – derül ki egy kutatásból.

A Kaliforniai Technológiai Intézet munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a táplálkozási kérdésekben tanúsított önuralom nagymértékben függ az agyunk ízről és egészségességről tárolt képétől. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy az ételek íze mikor lép be lényeges tényezőként a döntési folyamatba, és mi a helyzet az egészségességgel” – magyarázta a kutatást vezető Nicolette Sullivan.

A szakértők 28 hallgatót vontak be a kísérletbe, akik négyórás böjt után egyesével értékeltek 160 ételt -2-től 2-ig terjedő skálán aszerint, hogy azok mennyire egészségesek, finomat, és mennyire szeretnének a kérdőív kitöltése után enni belőle.

Az alanyoknak ezután 280 véletlenszerűen kiválasztott képet mutattak ugyanazokról az ételekről, amelyek közül páronként kattintással kellett dönteni, melyiket részesítenék előnyben. A kutatók egy új egérkurzor-követő technikával milliszekundumra pontosan képesek voltak követni, hogy az íz és a tápértékkel kapcsolatos ismeret mikor lép be a folyamatba.

Amennyiben az íz jelentette motiváció után hamarosan belépett az egészségügyi, az illető az egészségesebb ételt választotta, például brokkolit a sütemény helyett. Amennyiben viszont azonnal jutott eszébe az íz, és csak egy idő múlva ugrott be a tápérték, valószínűbb volt a sütemény.

Az eredmények alapján bebizonyosodott, hogy az ízt általában előbb vesszük figyelembe, mint a pontosan mérhető tápértéket. A résztvevők 32 százalékánál az egészségesség egyáltalán nem befolyásolta a döntést – mindig csak az íz.