Mi teszi boldoggá az embereket hosszútávon, és mi a titka a tartós, kölcsönös szerelemnek. Azt vizsgálják kutatók, hogy a „fogadó” fél hogyan képes kiszűrni, megérteni és elfogadni azt, hogy „szeretve van”. A kérdőíves felmérés célja az, hogy a válaszokból precíz matematikai modell álljon elő arról, hogy mi ébreszti fel és táplálja a szerelem érzését.

Mióta világ a világ, a tudósok mindent megtesznek azért, hogy megértsék a szerelem működését. „Nagy kihívásról van szó, hiszen minden egyes embernél más és más váltja ki ezt az érzelmet, nincsenek univerzális szabályok, tények. Épp ezért érdekes terület az a tudomány számára” – mondja Joachim Vandekerckhove segédprofesszor, az UCI munkatársa. 

Az UCI és a Pennsylvania State University munkatársai 540 ezer dollárt kaptak a John Templeton Alapítványtól, hogy feltérképezzék, mi teszi boldoggá az embereket hosszútávon, és mi a titka a tartós, kölcsönös szerelemnek.

„A mi interpretációnk szerint a szerelem egyfajta kommunikáció: egy küldővel, egy médiummal és egy fogadóval. Azt vizsgáljuk, hogy a fogadó fél hogyan képes kiszűrni, megérteni és elfogadni azt, hogy szeretve van. Ennek az eszköze a rövid, gyorsan kitölthető egy-két perces kérdőívek, amelyek okostelefon és tablet segítségével elérhetőek” – mondja a szakember.

A kérdőívek célja az, hogy rögzítsék, hogyan értékelik a különféle megnyilvánulásokat a nap során az alanyok. A cél az, hogy a válaszokból precíz matematikai modell álljon elő arról, hogy mi ébreszti fel és táplálja a szerelem érzését. A korábbi kutatások már rámutattak arra, hogy a legnagyobb különbséget az okozza, hogy sokan nem képesek dekódolni a feléjük érkező szeretetet. Az eredmény ilyenor az, hogy rosszabbul érzi magát a bőrében az alany, és úgy véli, őt nem lehet szeretni.

A szakemberek szerint ezek a rossz berögződések idővel megváltoztathatóak, megfelelő stratégiákkal, amelyek a terápiás kezelések során pozitív változásokat hoznak.