Azok, akik aktív spirituális/vallási életet élnek, jobb fizikai állapotnak örvendenek, és náluk kevesebb kellemetlen tünettel jár a rák és a kemoterápia. A szellemi alapokon nyugvó világnézetűek körében kevesebb a depressziós, szorongó, míg az ateizmus számos pszichológiai zavarral társul. A „hitetlenek” nehezebben találják meg a hangot a többi emberrel is.

A kutatás során háromszor is elemezték az összes témába vágó kutatást, amelyben több mint 44 ezer páciens vett részt. Noha egyik tanulmány sem fedezett fel világos ok-okozati összefüggést a hit és a pozitív végkifejlet között, az asszociáció többé-kevésbé egyértelmű.

Az első elemzésből kiderült, hogy azok a páciensek, akik aktív spirituális/vallási életet élnek, jobb fizikai állapotnak örvendenek, és kevesebb kellemetlen tünettel jár esetükben a rák és a kemoterápia, így hétköznapi teendőiket is jobban el tudják látni.

„Különösen azok számolhatnak be pozitív eredményekről, akik a spiritualitás és a vallás több aspektusát is közelebb érzik magukhoz, és hisznek egy fölöttük álló hatalom létezésében” – mondja a kutatást vezető Heather Jim, a tampai rákközpont munkatársa.

A második elemzés a mentális állapotot vizsgálja. „Nem túl meglepően a szellemi alapokon nyugvó világnézettel élők körében kevesebb a depressziós, szorongó ember, míg a teljes materializmus és ateizmus számos pszichológiai zavarral társul” – teszi hozzá John Salsman, a Wake Forest School of Medicine szakembere.

A harmadik elemzés összefüggést lát a spiritualitás/vallás és a társadalmi jóllét között: több barátjuk van, jobban kijönnek a családjukban és a környezetükben lévő emberekkel, míg a hitetlenül élők nehezebben találják meg a hangot a többi emberrel is.