Már nyolcheti meditáció elég nagy szerkezeti változásokat tud kiváltani az agyban ahhoz, hogy MR-vizsgálattal kimutatható legyen. Ez amolyan szellemi edzés, olyan, mint az izomerősítés. A lényeg a „használd, vagy elveszíted””elve. A mentális edzés úgy stimulálja a szürkeállomány idegsejtjeit, hogy azok sűrűbb csatlakozásokat hozzanak létre egymás között.
Test-lélek-szellem
Futás a depresszió elől
A szabadidejükben rendszeres mozgó emberek ritkábban szenvednek depresszióban, ráadásul minden egyes edzéssel csökkenthetik a depresszió kialakulási esélyét. Heti háromszori testmozgás 16 százalékkal csökkenti a tünetek megjelenésének valószínűségét. Minél aktívabb valaki fizikailag, annál kisebb az esélye a depressziós tünetek megjelenésének.
Árulkodó álmaink
Miért ébredünk gyakran fel arra, hogy valami teljesen képtelen, bizarr dolgot álmodtunk? A kutatók megállapították, hogy az éjszaka előrehaladtával az álmaink egyre furcsábbá válnak, és közvetlenül ébredés előtt érik el azt a fokot, amikor már a legvalószínűtlenebb dolgok is megjelenhetnek bennük. Az álom pedig minden esetben az álmodóról árulkodik.
Ki van nálam is pocsékabbul?
Egyre gyakoribb, hogy a rosszkedvű emberek a közösségi médián keresztül kutakodnak valaki olyan után, aki még pocsékabbul érzi magát. Tudatosan használják a közösségi médiát a hangulatuk egyensúlyban tartására, nem arra kíváncsiak, akinek szuper új munkája van, vagy éppen most volt az esküvője. Ha önbizalom-növelésre vágyunk, magunknál rosszabbakat keresünk.
Tetszel, bár nem ismerlek
Ha valakivel először találkozunk, fontos az első benyomás, hajlamosak lehetünk gyorsan ítélkezni az illető személyiségéről és érdeklődési köréről csupán abból, ahogy kinéz vagy ahogy akkor viselkedik. A legújabb vizsgálati eredmények szerint ez valójában még jóval azelőtt megtörténik, hogy össze tudnánk szedni a gondolatainkat az adott emberről.
Ne becsüld alá a szemed memóriáját!
A szemünk jóval több mindent lát, mint ami tudatosul bennünk. Az Arizonai Egyetem munkatársainak vizsgálata alapján felmerül, hogy a látómezőkben lévő objektumok anélkül is befolyásolhatják a döntés folyamatát, hogy az tudatosulna bennünk. Ez a megállapítás alapvetően forradalmasíthatja a vizuális érzékelésről és a kognitív funkciókról kialakult képünket.
A szorongó gyerekeket nem szabad túlfélteni
Egy friss kutatás szerint egyes szülők csak rontanak a helyzeten azzal, hogy szorongó gyerekeiket túlféltik, mert ezzel csak még jobban erősítik a szorongásukat. Amint azt a kutatást vezető Armando Pina kifejtette, amikor a szülők segíteni szeretnének szorongó gyermekükön, számos dolgot tesznek, melyek közül van, ami hasznos, de van, ami kevésbé.
A hastáncosok szebbnek tartják a testüket
A hastánc az egyik legősibb táncforma, és bár nem tudni, pontosan honnan ered, általában a Közel-Kelettel hozzák összefüggésbe. A hastáncot sokan szexi és provokatív tevékenységnek tekintik, de egy friss kutatás szerint a hastáncosok nem feltétlenül azért választják ezt a hobbit, hogy szexibbnek tűnjenek, hanem azért, mert érdekes és szórakoztató.
Tényleg egyre butábbak vagyunk?
Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy miközben a technológia egyre fejlődik, az emberek egyre butábbak lesznek (például gondoljuk csak végig: hány ismerősünk vagy rokonunk telefonszámát tudjuk fejből). Felmérésekből kiderült, hogy az angliai, dániai és ausztráliai emberek átlagos intelligenciaszintje az utóbbi évtizedben egyaránt csökkenő tendenciát mutat.
A tudatos álmodók problémamegoldó képessége jobb
Azok az emberek, akik a tudatos álmodás technikáját ismerik – azaz tisztában vannak vele, ha álmodnak és képesek azt irányítani is – és alkalmazzák az életükben, kitűnő probléma megoldási képességekkel rendelkeznek. Az American Psychological Association szaklapjában, a Dreamingben publikált kutatás a tudatos álom és a problémamegoldás összefüggéseire mutat rá.