A túlzásba vitt internethasználat mentális problémákat okoz a gyerekek számára, derül ki a brit közegészségügyi szolgálat friss kutatásából. Minden óra, amit a gyerek a gép előtt tölt, növeli a mentális betegségek és a szociális zavarok kialakulásának esélyét. Magány, depresszió, szorongás, alacsony önbecsülés, agresszió – ezek a leggyakoribb problémák.
Test-lélek-szellem
Normális, ha valaki Jézus arcképét látja a pirítóson
A legfrissebb egyetemi kutatásnak köszönhetően nem fogják gúnyolni azokat az embereket, akik azt állítják, hogy Jézus arcképét látják a pirítós kenyéren. A pareidolia nevű jelenség – melynek során az emberek Jézus, Szűz Mária vagy Elvis arcát látják a pirítós kenyérben, a felhőkben vagy más tárgyakban –, teljesen normális, és fizikai okokon alapul.
A házassági stressz hajlamossá tehet a depresszióra
Egy új kutatás szerint a házasság alatt felmerülő stressz depresszióra hajlamosíthatja az embereket. Úgy tűnik, a krónikus házassági stresszel együtt élők kevésbé tudják élvezni a pozitív eseményeket, ez pedig hosszú távon akár depresszió kialakulásához is vezethet. A stresszes házastársak esetében gyakoriak a depresszióra jellemző egyéb tünetek is.
Miért szeretik a gyerekek a kukucsos játékokat?
Nincs olyan kisgyerek, aki ne élvezné azt a fajta bújócskázós játékot, amikor akár a szemét eltakarva, akár egész fejét egy kendővel lefedve arra kéri szüleit, hogy keressék meg őt, míg a szülők kétségbeesést színlelve játsszák el, hogy fogalmuk sincs, hol a gyerekük. Ennek a játéknak a fontosságára már több pszichológus is felhívta a figyelmet.
Az illatok kulcsfontosságúak a memória szempontjából
A frissen vágott fű illata sokak számára a kellemes nyári napokat idézi fel. Bizonyos illatok az összes többi érzékünknél nagyobb erővel segíthetnek a távoli emlékek visszaidézésében. A legújabb norvég kutatás most azt a folyamatot is azonosította, ahogyan az agyban lévő hullámok az illatokat a régi emlékekhez és „belső térképekhez” társítják.
Fogyás a gondolat erejével: hatni tudunk az anyagcserénkre
Ha azt gondoljuk – függetlenül attól, hogy igaz-e –, hogy hizlaló ételt eszünk, a ghrelin nevű „éhséghormon” szintje gyorsabban indul csökkentésnek, mintha azt hinnénk, egészséges falatokat fogyasztunk – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint a nehéz ételekhez társuló gondolatok az anyagcsere gyorsulásával, ennélfogva gyorsabb zsírégetéssel járnak.
A családi szokások és a gyerekek érzelmi egészsége
A kutatók több mint 8500 gyereket kísértek figyelemmel abból a szempontból, hogy kinél milyen családi szokások voltak jellemzőek, és megállapították, hogy minden egyes rituálé 47 százalékkal növelte az esélyét annak, hogy a gyerek képes lesz kifejezni érzéseit, megérteni másokét, ill. képes a kortársaival és a felnőttekkel is jó kapcsolatot kialakítani.
Tudat alatt mindenképp érzékeljük, ha hazudnak nekünk
Egy új tanulmány szerint a tudatosság csökkentheti a hazugságok felismerésének hatékonyságát. Valószínűleg azért, mert amikor tudatosan próbáljuk felismerni a hazugságot, akkor az arra jellemző sztereotip viselkedésformákat keressük, például a mocorgást, vagy a szemkontaktus kerülését. Ezek a viselkedésminták azonban gyakran nem járnak együtt a hazugsággal.
Hogyan emlékszünk az álmainkra?
Bár még az is rejtély, hogy miért álmodunk, de az agyi aktivitás eltérései magyarázatot adhatnak arra, miért emlékeznek egyesek gyakrabban az álmaikra, mint mások. Korábban a francia kutatók kimutatták, hogy az álmaikra majdnem mindennap emlékező emberek kétszer olyan gyakran ébrednek fel éjjelente, mint akik csak ritkán emlékeznek vissza az álmaikra.
Hangulatfüggő, hogy mikor mit eszünk
Az érzelmi evés minden bizonnyal a legtöbb ember számára ismerős érzés, legyen szó akár egy rosszul sikerült hétről a munkahelyünkön, ami után másra sem vágyunk, mint egy jó filmre és egy nagy tál pattogatott kukoricára, vagy egy kemény vizsgahétről, amikor tanulás közben megállás nélkül majszoljuk az édességet, nem beszélve az evésbe folytott bánatunkról.