Egy friss kutatás szerint a gyerekkorban elszenvedett bántalmazás, ill. a szülői szeretet hiánya olyan érzelmi és fizikai megrázkódtatásokat okozhat, melyek egy életen át elkísérik az érintetteket. A kutatók megállapították, hogy az átélt negatív élmények a testi egészségre is kihatnak, és hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.
Test-lélek-szellem
Agytorna helyett zenével a mentális leépülés ellen!
A legújabb kutatások szerint a hangszeres játék megóvhat az időskori és betegség kiváltotta mentális leépülés ellen. A tudósok rájöttek, hogy a zenészek esze sokkal jobban vág, és sokkal gyorsabban képesek felismerni és kijavítani a hibákat, mint azok, akik sosem játszottak hangszeren, valamint a zenészeknek ezen kívül a reakcióidejük is sokkal jobb.
A szeretethormon a társas kapcsolatokat is befolyásolja
A véltnél fontosabbnak bizonyult az oxitocin nevű, szeretethormonnak is nevezet anyag társas kapcsolatokban betöltött szerepe – állítják a Stanford Egyetem munkatársai. Ismert, hogy az oxitocin nevű hormon alapvető fontosságot tölt be az erős anya-gyermek kapcsolat kialakulásában és fenntartásában, de a szexuális ragaszkodásban is kiemelt szerepe van.
Az öt elemen alapuló konyha – főzés zenével
Régebben általánosan elfogadott tény volt, a több ember tudta, hogy nincs különbség élelmiszer és gyógyszer között. Európában főleg Hippokratész és Hildegard von Bingen volt az, aki a maga idejében az élelmiszereket gyógyszerként alkalmazta. A kínai gyógyászatban is évszázadok óta első helyen áll az élelmiszereknek a szervezetre gyakorolt hatása.
A stroke megváltoztathatja a személyiségünket
Egy 49 éves brazíliai férfival meglepő eset történt. Stroke-ot kapott, amit sikeresen túlélt, ám felépülése után személyiségváltozáson esett át, és onnantól kezdve „patológiás jószívűségben” szenvedett, számára teljesen ismeretlen emberekkel jótékonykodott, az utcán kóborló gyerekeknek cukrot és üdítőt vásárolt, nem törődve azzal sem, hogy eközben saját anyagi helyzete egyre romlott.
A nyelvtanulás megváltoztatja az agy fejlődését
Az, hogy a gyerekek mennyi idősen kezdenek el idegen nyelvet tanulni, befolyásolja a majdani felnőttkori agyszerkezetüket – derül ki egy friss kutatásból, amelyet a Montreáli Neurológiai Intézet, a McGill Egyetem és az Oxford Egyetem szakértői közösen végeztek. A téma azért kiemelt jelentőségű, mert az emberek többsége élete során legalább egy idegen nyelvet elsajátít valamilyen szinten. Sokan akár professzionálisan, főleg abban az esetben, ha az agyfejlődés korai szakaszától kezdve, az anyanyelvvel párhuzamosan ismerték meg azt.
Tartós kapcsolatban bizalmat szavaz az agy
Csalódás után megmaradhat a bizalom? A válasz a kapcsolat hosszában rejlik a Stanford Egyetem kutatói szerint. Eredményeik alapján ugyanis a kapcsolat korai fázisában becsapott emberek döntéshozatali mechanizmusa sokkal óvatosabb, míg a későbbi szakaszban becsapottak agya hajlamos automatikusan, szokásból bizalmat szavazni.
Csak mítosz a domináns bal, illetve jobb agyfélteke?
Tömérdek személyiségteszt, önmotivációs könyv és csapatépítő feladat alapjának számít – pedig egyszerűen nem igaz. A közhiedelem szerint a logikus és elemző gondolkodású emberekben a bal agyfélteke domináns, a kreatív, művészi hajlamú emberekben viszont inkább a jobb. Csak az a gond, hogy a tudományos kutatások nem támasztják alá ezt az elméletet.
Lobbanékonyabbá tehetnek az erőszakos videojátékok
A legújabb kutatások szerint bár a first-person shooter (FPS) típusú, belső nézetes lövöldözős játékokhoz szükséges gyors döntési képesség fejlesztheti a vizuális készségeket, az impulzív viselkedés kontrollálásának képességét károsan befolyásolhatja. A kutatók szerint a mostani vizsgálatok is bizonyítják, hogy az erőszakos videojátékok agresszív viselkedést válthatnak ki a játékosokból
Ha új barátokat szeretne, vigye le sétálni a kutyát!
A Nyugat-Ausztrália Egyetem felmérései szerint a kutyasétáltatás egyike annak az öt elfoglaltságnak, aminek a segítségével a legkönnyebben ismerkedhetünk meg új emberekkel. Az egyetem tanársegédje, Lisa Wood vezette a vizsgálatot, aminek során a kutatók összesen 2700 felnőttet interjúvolt meg Perthben és három amerikai nagyvárosban a háziállatok szociális kapcsolatokban betöltött szerepéről és közösségépítő tevékenységéről. Wood és kollegája, Hayley Christian a Nemzetközi Ember-Állat Kapcsolatok Szövetségének konferenciáján ismertették a kutatás részleteit.