Nem lenne csodálatos, ha a testünk felkészítene bennünket a jövőbeli események bekövetkeztére, minden nyom nélkül? A Northwestern Egyetem kutatói szerint ez lehetséges. A kutatók már régóta tudják, hogy tudatalattink néha többet tud, mint elménk. Gondoljunk csak a rossz előérzetre, amikor valaki megérzi a később bekövetkező negatív eseményeket, miközben semmilyen logikus magyarázattal nem tudja azt alátámasztani.
Test-lélek-szellem
Az aranymetszés és a termékenység
Dan Brown A Da Vinci Kód című regényének rajongói bizonyára emlékeznek az abban leírt Fibonacci-számsorra, melyben minden szám a két előző szám összege. Egy idő után az egymás melletti számok hányadosa közelít az 1,618-hoz, azaz az aranymetszési állandóhoz, a fí-hez. A könyvből az is kiderül, hogy ez az aranymetszés mindennek a kulcsa, még Mona Lisa híres mosolyának hátterében is ez áll.
Alacsony önbecsüléshez vezethet, ha valakinek kevés barátja van
Sokkal nehezebben birkóznak meg az élet kihívásaival azok, akiknek kisebb a szociális hátterük, mivel a barátok és a támogató család hiányában csökkenhet az egyén önbecsülése – állítja Kent Harber, a Rutgers Egyetem pszichológus professzora. A magányosabb emberek a pszichológus szerint ráadásul sokkal nehezebbnek is látják a feladatokat, vagy valótlanul becsülik meg a nehézségeket.
Férfi-női barátság: áldás vagy átok?
Egy friss tanulmány szerint a férfi-női barátság során legalább egyik fél részéről mindig megjelenik a másik iránti vonzalom, ezért az ilyen jellegű kapcsolatok több problémával járnak, mint előnnyel. A felmérés során – melyben a résztvevőknek az ellenkező neműekkel való barátsággal járó előnyöket és hátrányokat kellett számba venniük –, a megkérdezettek 32 százaléka inkább a hátrányok közé sorolta azt, ha vonzalmat érzett a másik iránt, és mindössze hat százalékuk érezte úgy, hogy ez előnyt jelent.
Az olvasás fél egészség
Szakemberek szerint az olvasás nem csupán egy kellemes szabadidős tevékenység, sőt nem is csupán az agy pallérozása céljából javasolandó, hanem mindemellett még szellemi és fizikai frissességünket is nagymértékben képes javítani. Susan Greenfield brit tudós szerint, az olvasás segít a hosszantartó figyelem és a világos gondolkodás elsajátításában, ami a mai, twitterező generáció számára különösen fontos.
Megtalálták az agy hiszékenység-központját
Az agy egy bizonyos régiójában bekövetkező változások megmagyarázhatják, hogy a gyerekek és az idősebbek miért kételkednek kevésbé, ugyanis a kutatóknak sikerült beazonosítaniuk azt az agyterületet, amely a kételkedésért felelős. A legújabb kutatások alapján kiderült, hogy az agy prefrontális agykérgének ventromediális területe tehető felelőssé azért az emberi képességért, hogy egy új információ befogadása után elgondolkodjunk az új információ igazságtartalmán.
Érzelmeink befolyásolják a látást és az emlékezést
„Mintha tegnap történt volna!” – mondjuk azokra az emlékekre, melyek élénken élnek bennünk, míg az előző napi ebéd néha a feledés homályába merül. A Torontói Egyetem pszichológusainak kutatása szerint minél fontosabbnak élünk meg egy eseményt, annál élesebben érzékeljük akkor, és annál pontosabban idézzük föl később.
Lassabban öregszik a zenészek agya
A Frontiers in Human Neuroscience című lapban nemrégiben megjelent tanulmány arról számolt be, hogy azok, akik valamilyen hangszeren játszanak, kisebb mértékben vannak kitéve az idősödéssel járó mentális hanyatlásnak. Egy vizsgálat során kiderült, hogy azok a felnőttek, akik gyerekkorukban tanultak valamilyen hangszeren, és legalább tíz évig folytatták azt, jobban teljesítettek a különféle memóriateszteken, mint mások.
A boldog házasság titka a veszekedés?
Gyakran mondják, hogy jobb megbocsátani és felejteni. A pszichológusok szerint viszont a párkapcsolati problémák legjobb megoldása az, ha szabadon engedjük a magunkba zárt oroszlánt. A Tennessee Egyetem adjunktusa, James McNulty úgy véli, a konfliktuskerülés nehezteléshez vezethet. Egy indulatokkal teli, ámde őszinte beszélgetés rövid távú kellemetlenségei segíthetnek fenntartani a kapcsolat hosszú távú egészséges működését.
Miért olyan népszerű a legó?
Jon Sutton, a The Psychologist című lap szerkesztője pszichológustársaival együtt arra kereste a választ, miért szereti az emberek többsége – beleértve saját magát is – annyira a legót. Sutton beszámolt róla, ő maga pszichológiai eszközként is használja ezt a népszerű játékot, mivel segít neki relaxálni. Míg gyerekkorában a legó még csak egy volt a játékai közül, mostanra, hogy saját gyerekeinek vásárolja, szinte szenvedélyévé vált.