Ezért jár együtt az őrület és a zsenialitás

A történelem híres, kreatív zsenijei, mint Vincent van Gogh, Frida Kahlo vagy Edgar Allan Poe egyúttal őrültek is voltak. A gyakran emlegetett kapcsolat a zsenialitás és az őrület között már nem csak anekdotikus, a legújabb kutatások eredményei ugyanis kezdik tudományosan is alátámasztani az összefüggést. De miért kapcsolódik ez a két dolog gyakran össze?

Kávéval az Alzheimer-kór ellen

Friss kutatások szerint a kellő mennyiségű kávé fogyasztása – főleg idősebbek esetében – segíthet elkerülni az Alzheimer-kór kialakulását. További vizsgálatok a koffein egyéb jótékony hatásait is kimutatták már, miszerint a Parkinson-kór, a stroke és a kettes típusú cukorbetegség mellett még a mellrák kialakulásának kockázatát is csökkenti. A Dél-Florida és a Miami Egyetem kutatóinak megfigyelései a Journal of Alzheimer’s Disease című szaklap júniusi számában olvashatóak.

Leküzdhető a pókfóbia

Egy nemrég elkészült tanulmány szerint a pókoktól való rettegés egy egyszerű terápia segítségével könnyen megszüntethető. Amint arról a Northwestern Egyetem kutatói beszámoltak, akik egész addigi életüket a pókoktól való rettegésben töltötték, már egy párórás kezelés után kezükbe mertek venni egy tarantulát, és a terápia hatása még hat hónap elteltével is érződött.

Az apákat is érintheti a gyermekágyi depresszió

Ausztrál kutatók szerint nem csak az újdonsült anyák szenvednek szülés utáni depresszióban, hanem az apák is ugyanilyen valószínűséggel tapasztalhatnak szorongást, stresszt és lehangoltságot. „Az lepett meg bennünket, hogy a panaszok ugyanolyan arányát tapasztaltuk ugyanolyan szinten, mint amit a kismamáknál láttunk” – számolt be a Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology legújabb kiadásában megjelent tanulmány vezető szerzője, Jan Nicholson.

Szeszélyes gyerekekből lesznek a játékfüggők

A legújabb kutatások szerint a figyelmetlen, szeszélyes és hirtelen természetű gyerekek esetében kétszer nagyobb az esélye a felnőttkori játékszenvedély kialakulásának, mint a nyugodtabb gyerekeknél. A Missouri Egyetem, a Duke Egyetem és a University College London szakértői szerint ez a felfedezés rendkívül fontos lehet, hiszen egyre több a játékszenvedéllyel küzdő felnőtt.

Bogyós gyümölcsökkel az emlékezőképességért

A bogyós gyümölcsök, például az áfonya és az eper segíthetnek megőrizni az agyi funkciókat – derült ki egy új kutatásból, amely a közelmúltban jelent meg az Annals of Neurology online kiadásában. Azok a nők, akik sokat ettek ezekből a gyümölcsökből, akár 2,5 évvel is késleltethették a kognitív öregedést. A kognitív képességek közé tartozik a gondolkodás, az emlékezés és az érvelés.

Aromaterápia: több mint kellemes illat

Az aromaterápia egyre nagyobb teret nyer a különféle betegségek kezelése terén, az Amerikai Rák Társaság és az Egyesült Államok Veteránügyi Minisztériuma például már a hagyományos orvoslás kiegészítő kezeléseként alkalmazza a legkülönbözőbb illatanyagokat. Noha még igen kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre a tekintetben, hogy az aromaterápia valóban meggyógyítana egyes betegségeket, azt már több kutatás is kimutatta, hogy számos tünetet és mellékhatást képes csökkenteni.

A Születés Hete Zuglóban

Sokaknak lehet örömhír, hogy újra megrendezik a Születés Hete rendezvénysorozat. Az idei ráadásul jubileumi alkalom, hiszen 10. alkalommal lesznek látogathatók országosan, sőt határon túl is a programok, melyeken a fő téma a családtervezés, várandósság, szülés és a gondoskodás. Ezek nehézségeiről, szépségeiről lehet előadásokat hallgatni, informálódni hozzáértő és hiteles előadóktól. Túlzás nélkül állíthatom, hogy az összes szervező kivétel nélkül nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ezek a programok ne csak informatívak legyenek, hanem izgalmasak, színesek kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Megdőlt a mítosz: nem csak agyunk 10 százalékát használjuk

Sokan sokszor hallottuk tanárainktól vagy szüleinktől: „Bármit meg tudnál tanulni, ha akarnád! Csak az agyad tíz százalékát használod!” Nem volt igazuk. Eric Chudler, a Washingtoni Egyetem munkatársa szerint, ha ez így lenne, alig-alig élnénk. „Amikor bármilyen képalkotó eljárással vizsgálják az agyat, sosem látható olyan rész, mely ne dolgozna éppen” – magyarázta.