Egyszerűen nem jut néha eszedbe egy-egy szó, vagy kifejezés? Ne aggódj, ezzel nem vagy egyedül. „Itt van a nyelvemen, de nem jut eszembe” – szokták gyakran mondani az emberek, ha egy szó egyszerűen nem ugrik be. A Michigan Egyetem kutatói által készített – és az Aging, a Neuropsychology, és a Cognition oldalain megjelenő – tanululmány szerint ez a jelenség gyakoribb, mint gondolnánk.
Test-lélek-szellem
Gyakorlással erősíthetőek a jó tulajdonságok
Sokkal boldogabbakká válhatunk, ha bizonyos jó tulajdonságokat erősítünk magunkban. A Zürichi Egyetem kutatói szerint ezeket a karakterisztikus vonásokat gyakorlással bárki erősítheti önmagában. A jó közérzethez, az elégedettséghez és végső soron a boldogsághoz a tulajdonságainkon keresztül vezethet az út. A kutatóknak most először sikerült bizonyítaniuk, hogy bizonyos pozitív jellemvonásbeli tulajdonságaink valóban erősíthetőek.
Hosszú távon is ártalmas a gyerekre a szülők veszekedése
Friss kutatások szerint, a szülők állandó veszekedése, az ajtócsapkodások vagy éppen a fagyos légkör rendkívül károsan hathatnak a gyerekek lelkiállapotára. A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy azok az óvodások, akiknek a szülei rendszeresen és erőszakos módon veszekednek egymással, idősebb korukra lelkileg bizonytalanabbak lesznek, akiknek körében gyakrabban jelentkezik a depresszió, a szorongás és a magatartásbeli gondok.
Erősíti az empátiát a gyerekekben a közös zenélés
A gyermekkori zenélést vizsgáló egyéves kutatásból az derült ki, hogy a rendszeres közös zenélés jelentős mértékben növeli a gyerekek empatikus készségét. A 8-11 éves gyermekek csoportos zeneóráit vizsgáló kutatás azt mutatta, hogy a rendszeres közös zenélés feltűnően javítja az empátia fejlődését, fokozva a gyermekek arra irányuló képességét, hogy felismerjék és figyelembe vegyék mások érzéseit.
Ezért jár együtt az őrület és a zsenialitás
A történelem híres, kreatív zsenijei, mint Vincent van Gogh, Frida Kahlo vagy Edgar Allan Poe egyúttal őrültek is voltak. A gyakran emlegetett kapcsolat a zsenialitás és az őrület között már nem csak anekdotikus, a legújabb kutatások eredményei ugyanis kezdik tudományosan is alátámasztani az összefüggést. De miért kapcsolódik ez a két dolog gyakran össze?
Kávéval az Alzheimer-kór ellen
Friss kutatások szerint a kellő mennyiségű kávé fogyasztása – főleg idősebbek esetében – segíthet elkerülni az Alzheimer-kór kialakulását. További vizsgálatok a koffein egyéb jótékony hatásait is kimutatták már, miszerint a Parkinson-kór, a stroke és a kettes típusú cukorbetegség mellett még a mellrák kialakulásának kockázatát is csökkenti. A Dél-Florida és a Miami Egyetem kutatóinak megfigyelései a Journal of Alzheimer’s Disease című szaklap júniusi számában olvashatóak.
Leküzdhető a pókfóbia
Egy nemrég elkészült tanulmány szerint a pókoktól való rettegés egy egyszerű terápia segítségével könnyen megszüntethető. Amint arról a Northwestern Egyetem kutatói beszámoltak, akik egész addigi életüket a pókoktól való rettegésben töltötték, már egy párórás kezelés után kezükbe mertek venni egy tarantulát, és a terápia hatása még hat hónap elteltével is érződött.
Hatással lehetnek a mi életünkre is a történetekben szereplő karakterek
Miközben egy történetet olvasunk vagy nézünk, egyes karakterek helyzetébe annyira beleképzelhetjük magunkat, hogy ami velük történik, az a saját életünkre is kihatással lehet – derült ki az Ohio Állami Egyetem kutatásából.
Az apákat is érintheti a gyermekágyi depresszió
Ausztrál kutatók szerint nem csak az újdonsült anyák szenvednek szülés utáni depresszióban, hanem az apák is ugyanilyen valószínűséggel tapasztalhatnak szorongást, stresszt és lehangoltságot. „Az lepett meg bennünket, hogy a panaszok ugyanolyan arányát tapasztaltuk ugyanolyan szinten, mint amit a kismamáknál láttunk” – számolt be a Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology legújabb kiadásában megjelent tanulmány vezető szerzője, Jan Nicholson.
Szeszélyes gyerekekből lesznek a játékfüggők
A legújabb kutatások szerint a figyelmetlen, szeszélyes és hirtelen természetű gyerekek esetében kétszer nagyobb az esélye a felnőttkori játékszenvedély kialakulásának, mint a nyugodtabb gyerekeknél. A Missouri Egyetem, a Duke Egyetem és a University College London szakértői szerint ez a felfedezés rendkívül fontos lehet, hiszen egyre több a játékszenvedéllyel küzdő felnőtt.