Egy friss kutatás szerint pozitív hozzáállással és némi humorral le lehet küzdeni a fogorvostól való félelmünket. A felmérésekből az derül ki, hogy a felnőtt lakosság fele érez valamilyen fokú szorongást, amikor fogorvoshoz kell mennie, öt százalékuk pedig kifejezetten retteg az ilyen helyzetben, ám ennek ellenére legtöbben legyőzik félelmüket, és rendszeresen megjelennek fogorvosi vizsgálaton.
Test-lélek-szellem
Akik képtelenek felismerni az arcokat
Van, aki könnyebben, más nehezebben ismer fel egy-egy arcot. Némelyeknek azonban az érintett agyi pálya meghibásodása miatt mindez egyáltalán nem sikerül. „Elég nehezen megragadható dologról van szó. A prosopagnosia nevű betegségnek nem csak egy változata ismert, ugyanis az agyi területeket összekötő útvonal több helyen is sérülhet. Az okok nem mindig megállapíthatóak” – magyarázta Bradley Duchaine, a Darthmouthi Egyetem kutatója.
Miért ritka felnőttekben a szinesztézia?
A szinesztézia érzékelése felnőttek esetében igen ritka jelenség, egy friss kutatás szerint azonban csecsemőkorban még mindenkiben megvan ez a képesség. Amint arról Maureen Seaberg, a téma szakértője beszámolt, az úgynevezett szinesztéták egyszerre érzékelnek két külön érzékszervvel felfogható dolgot. Itzhak Perlman hegedűvirtuóz például más-más színűnek „látta” a húrok egyes hangjait, de van, aki az ábécé betűit érzékeli színesnek, más a szavakhoz rendel ízeket.
A közérzettől függ, meddig él az ember
Ahogy az emberek a saját egészségi állapotukat értékelik, meghatározza, nagyjából mennyi ideig fognak még élni. A Zürichi Egyetem kutatói kimutatták, ahogy a jelzők egyre negatívabbá válnak, úgy növekszik a halálozás kockázata, függetlenül a már ismert tényezőktől, mint a dohányzástól, az alacsony iskolázottságtól és a már meglévő betegségektől.
Kevésbé aktívak a kiközösített gyerekek
Azok a gyerekek, akik akár csak rövid ideig kiközösítve érzik magukat, kevésbé aktívak. Egy új tanulmány azt mutatja, hogy a többiek által mellőzött gyerekek nagyobb valószínűséggel választanak passzív elfoglaltságokat. Egy amerikai egyetem kutatói arról számoltak be, hogy eredményeik alapján az egy online számítógépes játék során kiközösített gyerekek később 41 százalékkal több időt töltöttek ülő elfoglaltsággal, mint fizikai aktivitással abban a tornateremben, ahol a kísérlet szerint olyan tevékenységet választhattak, amit akartak.
A szerelem sötét verem?
Arthur Aron, a New York-i Állami Egyetem kutatója MRI segítségével próbált közelebb jutni a szerelem valódi természetéhez, és arra a megállapításra jutott, hogy ez a mindent elsöprő érzelem egyszerre képes a legjobbat és a legrosszabbat is kihozni az emberből. Amint a szakember fogalmazott, a szerelem nem csupán szexuális vágy, és nem is csupán egy sajátos érzelemmegnyilvánulás, sokkal inkább egy különféle motivációk által vezérelt állapot.
Csökkentheti az IQ-szintet a csoportos munka
Lehet, nem járunk messze az igazságtól, amikor egy-egy munkahelyi megbeszélés után viccesen megjegyezzük, hogy „leépültünk agyilag”. A legújabb kutatások szerint a csoportos munka ugyanis csökkentheti az IQ-szintet. A kis csoportok dinamikája, mint például egy zsűrié, vagy egy tárgyalócsoporté vagy akár egy koktélparti résztvevőié a Virginia Műszaki Egyetem Carilion Kutatóintézetének tanulmánya szerint megváltoztathatja egyes érzékeny emberek IQ-ról szóló megnyilvánulásait.
Pszichénkre is előnyösen hat a szex
Sokan tudják, milyen fantasztikus fizikai hatásai lehetnek a szexnek, azt azonban csak kevesen, hogyan befolyásolja a mentális egészségünket. Limor Blockman szexuális és házassági tanácsadó azt állítja, hogy a szex erős stresszoldó hatással jár. „Az orgazmushoz érve testileg és lelkileg egyaránt megnyílunk egy folyamatos boldogság ciklus felé” – állítja a szakértő. „A stresszoldásra szolgáló szex gondolata azonnal megszünteti a frusztrációt, és lehetővé teszi, hogy a csúcspont a jó öreg boldogság hatalmas, megerősítő adagjában részesítsen bennünket.”
Új betegség: a kóros szófogadatlanság
Minden szülő ismeri az érzést, ahogyan egyre kétségbeesettebben próbálja megfékezni engedetlen gyermekét. Az orvosok szerint azonban vannak olyan kicsik, akik egyszerűen képtelenek bármilyen utasítást teljesíteni. Jelenleg még keveset tudunk a kóros utasításmegtagadási tünetegyüttes (PDA) nevű állapotról, a The Times nevű brit lapban megjelent cikk szerint azonban az eddig felismert esetek csupán a jéghegy csúcsát jelentik.
Diszkriminatív álmok?
Íme, a jó öreg kérdés egy kicsit más megközelítésben: „Színesen álmodunk?” Milyen színűek az emberek álmunkban? Egy új kutatás szerint az álmok rasszbeli összetétele általában azt az arányt adja vissza, ami a hétköznapokban is megfigyelhető a különböző emberi rasszok tekintetében. Steve Hoekstra, a Kansas Wesleyan Egyetem pszichológusa szerint az álmodó személy saját rassza is számít.